Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
E költségek előteremtését a város paraszttársadalma kalákában vállalta. Főzés és étkezés a népi kollégium menzáján, a kollégium diákjaival közösen. A főzés, elhelyezés dologi kiadásaira hallgatónként havi 20 forint, azaz 1800 forint. b) Személyi kiadások 360 óra előadó költsége (á 3 forint) 1080 forint Az igazgatás dologi költségeire 150 forint Népfőiskolás internátusi felügyelőnek tiszteletdíjra 150 forint Az Összes készpénzkiadás 3180 forint Azaz: háromezer-egyszáznyolcvan forint. Bevételek A kiadások összegének egy részét városi és falusi kultúrestek rendezésével, azok jövedelméből igyekszünk fedezni. Lényeges részben pedig tisztelettel kérjük a szabadiskolák költségvetési keretéből a fedezetet biztosítani. Dr. Timaffy László s. k. igazgató Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-124 792-1946. Az A-D-ig iratokat Győr-Moson vármegye szabadművelődési felügyelője küldte meg a miniszternek. A minisztérium a felterjesztett munkaterv alapján engedélyezte a népfőiskola nyitását. Egyben utasította a szabadművelődési felügyelőt, hogy az anyagi támogatást tiletöen „saját hatáskörében intézkedjék''''. • 73 Budapest, 1946. november 22. A MAGYAR NÉPI MŰVELŐDÉSI INTÉZET FELHÍVÁSA A SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐHÖZ A SZÖVETKEZETI TANFOLYAM SZERVEZÉSÉRŐL Kedves Barátunk! Ezzel a felhívásunkkal azért keresünk meg, mert bízunk abban, hogy szándékunkat meg fogod érteni, és minden Tőled telhetőt el fogsz követni kérésünk teljesítése érdekében. A szövetkezeti mozgalom jelentőségével bizonyára tisztában vagy, s nem kellelőtted bővebben fejtegetnünk, hogy a korszerűtlen körülmények között élő s rengeteg bajjal küszködő parasztságunk gazdasági megerősödésének a helyes szövetkezés az egyetlen járható útja. Kis parasztnépek példái lebegnek célként szemünk előtt. Meg kell azonban állapítanunk, hogy parasztságunk egyrészt nem érzi egyöntetűen a szövetkezés szükségességét, másrészt pedig nem tett még szert azokra az elemi szövetkezeti ismeretekre, amelyekkel hozzáfoghatna új gazdasági rendszerének megszervezéséhez. Ezeken a bajokon alapos felvilágosító és nevelő munkával kell segíteniök mindazoknak, akik hivatalból és hivatásból foglalkoznak népünk sorskérdéseivel. A Magyar Népi Művelődési Intézet a parasztságunk gazdasági talpra állításáért folytatott munkából is ki szándékozik venni a maga részét. Ezért tervbe vette, hogy megfelelő számú jelentkezés esetén 1947. január vagy február havában egy néhány hetes szövetkezeti tanfolyamot rendez. A tanfolyamot a legjobb szövetkezeti szakemberekből alakult tanári kar fogja irányítani, részint nyomtatványok, részint pedig a rádió útján. A vidéki hallgatóság könnyen érthető írásokban, színes, élvezetes előadásokban, párbeszédekben és helyszíni közvetítésekben kapja meg a legfontosabb elvi és gyakorlati szövetkezeti ismereteket. Tireátok, a parasztság jobb jövőjéért dolgozó értelmiségiekre vár az a feladat, hogy megszervezve a tanfolyam vidéki hallgatóit s vállalva a tanfolyam helyi vezetését, személyes közreműködésetekkel is biztosítsátok e sorsdöntőén fontos nevelő munka eredményességét. A mai idők Reátok is háruló parancsaira hivatkozva kérünk tehát Benneteket: felhívásunk olvasása után kezdjétek meg a szervezést. A munkátok megindításához szükséges legfontosabb tudnivalókat a következőkben foglaljuk össze: 1. A tanfolyam hallgatói elsősorban azok közül a fiatal, de 18 évet betöltött parasztemberek közül kerüljenek ki, akik gyakorlatban vagy elméletben már foglalkoztak szövetkezeti kérdésekkel. A körzetetekben működő szövetkezetek igazgatóságának, felügyelő bizottságának a paraszti foglalkozású tagjai lehetőleg teljes számmal vegyenek részt a tanfolyamon. Ahol még semmilyen társadalmi háttere nincs a szövetkezeti eszmének, ott megfelelő felvilágosító munkával oda kell hatnotok, hogy a parasztság körében visszhangra találjanak törekvéseink.
