Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

Bevezető

képtárában a magyar művészetet az 1948-1949-es években. Megnyitjuk a Petőfi-házban a Petőfikiállítást. Művészeti alkotások és emlékművek létesítését tervezzük. A magyar szabadságharc emlékmű tervezése és alapkő letétele szerepel e tervezetben. Történeti regényt, színművet, freskót, zenekari műveket készítettünk. Tudományos kiadványaink között szerepel az 1948—1949. évi okmánytár kiadása, Budapest története 1848-ban és 1849-ben, az 1848 és 1849-es évek történetének teljes feldolgozása, a modern történetkutatás eredményeinek felhasználásával. Pályadíj kiírása, emlékünnepélyek megrendezése, nagy történelmi film elkészítése - mind csak részletei ennek a hatalmas programnak."

84 A tájékoztatásügyi miniszter 1947. június 14-én jelentette a Minisztertanácsnak, hogy a köztársasági elnök vezetésével megalakult a Történelmi Emlékbizottság, melynek feladata a centenáriumi ünnepségek előkészítése. Többek között sürgős intézkedéseket kért a szállodák újjáépítése, rendbehozása érdekében, mivel... „a centenárium iránti érdeklődés mind belföldön, de kivált külföldön igen nagymérvű, így pl. Amerikában a magyarság körében külön zarándokbizottságok alakultak, hogy előkészítsék az amerikai magyarság nagy tömegeinek hazai látogatását. Hasonló értesülések futottak be Dél-Amerikából és különböző európai államokból. Az értesülések alapján tehát kiterjedt idegenforgalommal kell számolnunk..." Szükségesnek tartja a centenáriummal kapcsolatos könyvek, kiadványok előkészítésének egyeztetését, mivel ezeket a kiadók igen nagy számban kívánják megjelentetni, a párhuzamosságokat viszont a papírhiány miatt és más szempontból sem tartja kívánatosnak.

85 A centenáriumi rendezvények egyeztetését a Tájékoztatási Minisztérium készítette elő, a terveket a szaktárcák saját szempontjaikkal egészítették ki. így pl. a Földművelődésügyi Minisztérium 1947 októberében kelt átirata szerint különösen fontos az ünnepségeken az agrárszempontok kiemelt kezelése, mert a program „...néhány kisebb jelentőségű - inkább könyvkiadási - tervtől eltekintve a parasztságot egyáltalán nsm vonja be a centenáriumba, pedig a 48-as tradíciókat a parasztság rétegei őrizték meg a leghívebben...". Tájékoztat arról, hogy a földművelődésügyi tárca keretén belül külön bizottságot hoztak létre a centenáriumi rendezvények előkészítésére. Ezek között a legfontosabb a márciusban megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás előkészítése, amelynek keretében a jobbágyfelszabadítást, a birtokviszonyok alakulásának bemutatását, a mezőgazdaság előtt álló feladatok ismertetését, a falu struktúrájának elemzése alapján a szociális válaszfalak lebontásának szükségességét kívánják ismertetni. Tervezik a mezőgazdasági ipar 100 éves fejlődésének bemutatását és egy nagy, nemzeti fásítási program elindítását is.

80 A 48-as centenáriumi kulturális versenyeket központilag a 48-as Kultúrversenyek Országos Szervező Bizottsága, helyileg pedig a megyei, városi bizottságok rendezték, a szabadművelődési felügyelők és előadók pedig a miniszter utasítására egyeztették és szükség esetén szervezték, „teljes erejükkel támogatták" ezt a kultúrmozgalmat.

87 A VKM 86 324/1946. számú körlevelében már felhívta a szabadművelődési felügyelők és előadók figyelmét a centenáriumi ünnepségek jelentőségére. Utasította őket, hogy segítsék a demokratikus pártok és a különböző szervezetek munkáját, hogy keltsék fel népünk érdeklődését a 100 év előtti forradalmi események iránt, s hassanak oda, hogy a helyi adottságok figyelembevételével mindenütt szervezzenek alkalmi ünnepségeket. Javasolta, hogy az egyes helyi szervek működjenek együtt, osszák meg egymás között a centenáriumi ünnepségek feladatait. A rendezvények egyikét elvállalhatja valamelyik párt, a másikat ifjúsági egyesület, egyház vagy más szervezet, de törekedjenek arra, hogy mindegyik szervezet színvonalas munkát végezzen. A szabadművelődési szervek feladatává tette a rendezvények színvonalának segítését. A kulturális rendezvények sorában mindenütt 1848 jelentőségét méltató ünnepi megemlékezést kellett tartani, ezt egészítették ki a kulturális csoportok műsorai. A kulturális rendezvények kerete az Országos Centenáriumi Kultúrverseny volt. Ennek központi rendező bizottsága ajánlófüzetet készített, amelyben megtalálható a rendezvények eseménynaptára, a zenei együttesek, a népitánccsoportok és szín játszócsoportok körzeti, megyei és országos vetélkedőinek naptári terve. A füzet ajánlójegyzéket is tartalmaz a kultúrcsoportok segítése céljából. Az útmutató szerint a versenyt először 8—10 falut magában foglaló körzetekben szervezték, majd ezek győztesei a megyei központokban szervezett versenyeken indulhattak. Ezt követte a 9 nagyvárosban megszervezett középdöntő, majd az országos döntő. Ezek közül Debrecenben az ének és zene, Szegeden a népi tánc, Pécsett a színjátszócsoportok döntőit szervezték meg. Az országos versenyek győztesei a budapesti 48-as ünnepségek díszelőadásain léptek fel. A versenyen induló résztvevők számát előzetesen legalább 50 000re, a versenyek közönségét pedig több százezerre becsülték.

88 A lezajlott ünnepségeket 1948-ban az Országos Szabad Művelődési Tanács is értékelte. Az értékelés szerint „a 48-as Országos Kultúrverseny a centenáris év legnagyobb szabású kulturális eseménye volt. A résztvevők százezres tömegei, a döntők néha több napba nyúló ünnepségei, a csoportok utazásainak izgalma és a komoly fejlődést mutató, színvonalas művészeti produkciók az egész országot megmoz-