Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

lati készségeket, amelyekre a magyar társadalomnak szüksége van. Ennek a célnak az elérése nem könnyű feladat, mert a fajtánkat talán általában is jellemzi az individuális hajlandóság - s az ez irányú nevelése sem volt eléggé tudatos és erőteljes. A jelzett célnak több-kevesebb tökéletességgel való elérése mégsem lehetetlen - a hozzá szükséges eszközöket nagy választékban mutatja be a sárospataki tervezet, mely nagyrészt már a múltban szerzett tapasztalatokon épül fel. A sárospataki népegyetem a népművelésnek, a népfőiskolának mintaintézete kíván lenni, mely meggyőződésünk szerint egyben alkalmas arra is, hogy a népfőiskolák tanítóinak szemináriumává váljék. A tervezett intézmény természetszerűleg nem tökéletes alkotás olyan értelemben, hogy sem több, sem kevesebb szakcsoport nem lehet, mint az éppen felsorolt 10, de lényegében kitűnően megfelel annak, hogy hallgatóiból mint az anyaintézet növendékeiből a leányintézetek vezetői legyenek. Ezt a munkát elsősorban ugyan - mintegy alapstúdium - a népfőiskolai vezetőképző szeminárium végzi, de a többi munkakörök mint annak kiegészítői foghatók fel, ha nem is mindenki ismerkedik meg a maga egészében a táj- és népkutató intézet, a szövetkezeti vezetőképző vagy a szociálpolitikai intézet munkakörével. Ezen társadalmi és gazdasági továbbképzés mellett a nemzeti, illetőleg a közösségi szellem ébresztésére és ébrentartására kitűnő eszköznek látszik a népzene és a népdal megismertetése, gyűjtése és terjesztése, a népi színjátszás és faluszínház szervezése, továbbá az a munka, melyet a folyóiratok, a rádió és egyéb előadások fognak kifejteni. Az agronóm képzést már olyan szakszerű feladatnak tartjuk, mely a Népegyetem általános érdekű munkaprogramjába éppoly kevésbé tartozik, mint a tehetségkutatás és ápolás. Felfogásunk szerint a Népegyetem tanulmányi anyagának gerincét a valláserkölcsi, a történelmi, irodalmi és társadalomtudományi előadások, illetőleg megbeszélések alkotják, melyek a nemzeti, vagyis a közösségi szellemet felébresztik és kialakítják a hallgatókban; ezen lelki-szellemi alapokra építik aztán a praktikus, élet követelte gyakorlati ismereteket. A munka sikerét a növendékeivel együtt élő és együtt dolgozó mesteren kívül a megfelelően felszerelt könyv- és szertár s laboratórium biztosíthatja. Ha a nevelésben általában fontos a tanító egyénisége, a népművelésben még fokozottabban figyelni kell arra, hogy a vezető erkölcsi egyénisége, a közszolgálatra való rátermettsége és szakszerű képzettsége kétségtelen legyen, mert igazi produktív, valódi nevelő munka csak így várható tőle. Csóka s. k. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-h-15 578-1946. („KT/25. Kovács.") 58 Makó, 1946. január 4. CSANÁD VÁRMEGYE SZABADMŰVELŐDÉSI VEZETŐJÉNEK JELENTÉSE A MINISZTERNEK A SZERVEZÉS ALATT ÁLLÓ NÉPFŐISKOLÁKRÓL Csanád vármegye területén jelenleg népfőiskola nem működik. 193/1945. sz. jelentésem mellékleteként felterjesztettem 98/1945. sz. tájékoztatómat, amelyet a helyi népművelési ügyvezetőknek adtam ki, ennek a tájékoztatónak 19. pontja ad részletes felvilágosítást a vármegye helyi szerveinek a népfőiskolákra vonatkozólag. Ezen a helyen hívtam fel helyi munkatársaimat, hogy a népfőiskolákra vonatkozó jelentésüket terjesszék be hozzám, felkértem őket arra is, hogy a szervezendő népfőiskolákról is tegyenek jelentést. A felhívásomra eddig még nem érkezett válasz. Makón a Nemzeti Parasztpárt anyagi támogatása mellett indult volna meg az idén népfőiskola, azonban elégtelen számú vidéki jelentkezés miatt a tanfolyam sikere bizonytalan. A magam részéről mindent megtettem népfőiskola propagálására, a vármegyei Szabad Művelődési Tanács gyűlésein is felvetettem a népfőiskola gondolatát, azonban anyagi eszközök hiányában most nem jelentkezett senki és semmilyen közösség népfőiskola fenntartására. A jövőben tovább folytatom a szervezési munkát, az esetleges eredményről haladéktalanul jelentést fogok tenni. Az elmaradt népfőiskola helyett a Nemzeti Parasztpárt hetenként négy alkalommal 2-2 órás ismeretterjesztő előadássorozatot rendez tagjai részére. Ennek a megszervezésére a vármegyei szabad nevelési hivatal közreműködését is felkérte. A tanfolyam előadói jórészben a szegedi pártközpont vezetői, kisebb részben a szabad nevelési hivatal útján felkért előadók. Ezen a tanfolyamon igyekszem érvényesíteni a demokratikus államberendezésnek megfelelő világnézeti szempontokat is. A tanfolyam hallgatói helyiek, tehát internátus fenntartására nem lesz szükség. Varjú Sándor s. k. Tisztázat. - UMKL XIX. I-l-i-12 147-1946. vm. szabad nevelési vezető