Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

hogy a Népegyetem számára megfelelő környezet létesíttessék. S itt szinte nem elsősorban, hanem szinte kizárólagosan a pataki várra kell gondolnunk. Megürült és különféle célokra használható kastély ma sok van Magyarországon, de pataki vár csak egy van. Ez a műemlék nyolcszázados történelmi hagyományaival, stílusával, szépségével valóban arra hivatott, hogy a benne lakókban felkeltse és megerősítse a történelmi magyarság tudatát, felébressze és művelje bennük a szépérzéket s a vágyat egy nemcsak gazdagabb és szabadabb, hanem szebb és művészibb Magyarország iránt. Népegyetemünk és Népfőiskolánk idekÖltözése annak szimbóluma lenne, hogy történelmünk örökségét most a nép veszi át s az válik „történelmi osztállyá". Ebben az épületben falumúzeumunk a jövőben bizonyosan tetemesen bővülő gyűjteményével is méltó helyet kaphatna; a színjátszók, szabadtéri játékok, néphangversenyek számára a várudvar és várkert szolgálna pompás keretül. Nemcsak a Népegyetem, hanem egyetemes kultúránk lenne szegényebb, ha a magyar múltnak ezt a nagybecsű alkotását profán célokra - szállodának, üdülőnek engednénk át. V Magától értetődő dolog, hogy egy ilyen intézménynek, mint a tervezett Népegyetem, kiépítése csak fokról fokra történhetik. Ezért költségvetési tervezetet is csak ennek megfelelően lehet készíteni, éspedig úgy, hogy amint egy-egy munkaág beállítása lehetségesnek mutatkozik, annak megbízott felelős vezetője az akkori árszínvonalnak megfelelően költségvetést készít a vezetése alatt álló ágazat tárgyi és személyi szükségleteiről. A sárospataki főiskola nemcsak tervezettel szolgál a Népegyetem megvalósításához, hanem munkaerőkkel is, és úgy látja, hogy saját munkaerőivel már a folyó tanévben el tudná indítani a Népegyetemnek több munkaágát. Ezek lennének elsősorban a népfőiskolai vezetőképzés, a táj- és népkutató intézet, a szociálpolitikai intézet; további két munkaág elindításához is csak aránylag csekélyebb segítség szükséges - ezek lennének a népzenei gyűjtő, feldolgozó és terjesztő intézet és a tehetségkutató intézet. (Szükségleteire a részletes előterjesztés kapcsán utalunk.) Az elhelyezés egzisztenciális kérdése összefügg a Vár elnyerésével. Ha a várat a népfőiskola számára megkapnók, úgy a fenntartás a szükséges átalakítások, a múzeum, internátus stb. elhelyezése számára a jelenlegi viszonyok között csupán egy keretet kérhetnénk a szakszerű felhasználás és szigorú elszámolás kötelezettségével. A sárospataki főiskola könyvtárával, gyűjteményeivel, tájintézetével, sportfelszerelésével a népegyetem minden ágazata számára jelentős, sőt sok tekintetben alapvetően lényeges segítséget nyújthatna. Kérjük tehát, hogy a népegyetem megszervezésére főiskolánk kapjon megbízást azzal, hogy a kiépítés egy bizonyos stádiumában a népegyetem számára külön kuratórium szervezésére tesz előterjesztést. Másolat. - UMKL XIX. I-l-h-15 578-1946. Az ügyiratból nem derül ki, hogy Sárospatakon ki készítette a javaslatot. 57/B Budapest, 1946. január 22. A NEVELÉSI ÜGYOSZTÁLY ÉSZREVÉTELEI A SÁROSPATAKI NÉPEGYETEM-TERVEZETRÖL A Sárospatakon tervezett Népegyetem gondolatát örömmel köszöntjük azért, mert benne látjuk a népfőiskolai tanítás képzőjét. A népfőiskolák eszméje nálunk sem új, de annak újjáélesztésére, illetőleg nagyobb intenzitással és szélesebb körökben való újjászervezésére van szükség. Népfőiskolák működéséhez fűzött remények elsősorban azért nem váltak valóra, mert hiányzott a megfelelő lelkületű, képzettségű és agilis tanítói kar, mely az eszme megvalósítására alkalmas lett volna. A népfőiskola gondolatának azonban nem szabad elgyöngülnie, mert arra az új viszonyok között, népünk demokratikus továbbművelése szempontjából sokkal nagyobb szükség van, mint korábban. Közéletünknek a közelmúltban bekövetkezett demokratikus átalakulása megkívánja, hogy népünk felvilágosíttassék azokról a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokról, melyek megoldása tekintetében reá sokkal nagyobb szerep vár, mint a múltban. A demokratikus fejlődés motorja, a demokratikus társadalom szerkezetének alaposzlopa csakis az a közösségi érzület lehet, mely a valódi és t^rőleges keresztény és hazafias lelkületből fakad. Ezt a közösség szolgálatára készséges érzületet kell felébresztenünk, s ennek kell megadnunk azokat a gyakor-