Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 II. NÉPFŐISKOLÁK ÉS SZABADISKOLÁK SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

s e munkát vezetni, a kultúrcsere formáit - néphangversenyek, kutatás, színielőadások stb. megszer­vezni: az egész embert kíván. A Népegyetem számít a megfelelő szakfőiskolák népi beállítottságú s megfelelő lelkiségű hallgatói­nak mint ösztöndíjasoknak hosszabb-rövidebb ideig tartó munkásságára. Hogy ilyen ösztöndíjak és ösztöndíjasok legyenek, az nemcsak a Népegyetemnek, hanem az egyetemes magyar kultúrának is érdeke. A Népegyetem nevelőinek harmadik kategóriáját képeznék azok a szakemberek, akik már mint meghívott előadók, akár mint önként jelentkezők egy-egy szakkérdésről hosszabb vagy rövidebb ideig tartó előadássorozatban számolnának be. Hallgatók: Az előterjesztésben eddig elmondottakon kívül mintegy összefoglalásképpen: a Nép­egyetem hallgatója, valláskülönbség nélkül, a népfőiskoláknak s a jövőben remény szerint még tovább emelkedő általános oktatásnak minden tehetséges hallgatója, formális közép- és főiskolai előképzett­ség nélkül is. Az értelmiségi, iparos, munkás és kereskedő ifjúságnak mindazon tagja, akit szellemisége, hivatása, munkaterülete a néphez köt. A tanítóképzés körüli régi vita, hogy az közép-, vagy főiskolai jellegű legyen-e, véleményünk szerint itt dőlne el a legszerencsésebben. Ha maradna az eddigi középfokú jellegű tanítóképzés, a tanítóképző­sök végzős hallgatói a Népegyetemen töltött egy-két év által a legcélravezetőbb módon kapnák meg a főiskolai jellegű képzést. De ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a Népegyetem, noha feltétlenül számít rendes, „beiratkozott" hallgatókra, neveltjeinek köre mégsem foglalja csupán ezeket magába. A benne folyó munka ugyanis a szorosabban vett hallgatókon kívül népünknek száz meg száz, különböző korú, foglalkozású s mű­veltségű tagjára kiterjed, azokat foglalkoztatja, őket munkájába bevonja, szellemi fejlődésüket irá­nyítja stb. Tehát a Népegyetem munkásságát talán legkevésbé épp hallgatóinak számán lehet lemérni: a hallgatók a munkaközösségnek belső munkaköréhez tartoznak, de a munka rajtuk túl, széles réte­gekre irányul, s így a koncentrikus belső kör körül állandóan táguló sugárral további körök képződnek. Módszer: vezetők és vezetettek munkaközössége; „bensőséges szeretetviszonya", szolgálattal és áldozattal teljes lelkülettel átitatottság; tanuló-, kutató- és nevelőmunka egybeforrottsága. A munka egyaránt folyik a falakon, szemináriumi helyiségeken belül s künn, a munkaterületeken, gyűjtési, ku­tatási helyeken és a terjesztés fórumain. Ha százalékos arányban jelölnénk meg a belső és külső munka megoszlását, szándékaink szerint legalább a fele a külső munkára esne, de esetleg még több is. A Nép­egyetem igyekeznék tanító-nevelő munkáját élményszerűvé tenni; beszélgetve, vitázva, elmélyedve ma­gas hőfokú szellemi közösséggé akarja nevelőit és neveltjeit egybeforrasztani. Egyetemünk egyetemes­sége abban is kell hogy megnyilvánuljon, hogy mindig az egész embert igyekszik képezni és munkába vonni, őt nem csupán egy szakkérdésben akarja eligazítani, hanem mindenekelőtt közösségi emberré akarja nevelni, aki azt is megszokta, hogy a kérdéseket mindig összefüggéseikben, mint a teljes élet egyik oldalát lássa. Időtartam: A hallgatók életkora, előképzettsége, érdeklődési tárgya stb. olyan sokféleséget mutatna, hogy erre való tekintettel is helytelennek véljük, ha a Népegyetem munkájában való részvételt, azaz a stúdiumok tartamát mereven megszabott korlátok közé akarnók szorítani. Ha munkaágak szerint elégnek is látszanék egy vagy két év, esetleg két-két téli félév, számítanunk kell arra is, hogy hallgatóink esetleg nemcsak egy munkaág szellemi forrásaiból akarnak meríteni. A munka összefüggő folyamata félévekre tagozódna, azonban tekintettel arra, hogy hallgatóink jelentős része valószínűleg a mezőgaz­dasággal foglalkozó fiatalságból kerülne ki, ezek számára téli félévek beiktatásával a Népegyetem első­sorban téli egyetemmé alakulna. Gondoljunk arra is, hogy megfelelő műhelyeinkben (nyomda, ipari műhelyek), vagy pedig a velük kapcsolatban álló mezőgazdasági üzemekben szegényebb sorsú hallga­tóinkat egész éven át tartó kereseti lehetőséghez is juttatjuk úgy, hogy emellett intenzíven részt vehes­sen a Népegyetem munkájában is. Képesítés-bizonyítvány: Közéletünk diagnosztái közéletünk egyik beteges jelenségét, a diplomahaj­hászás káros és kóros tünetében látták. Ennek egészséges ellenszeréül a Népegyetem nem akar for­mális jogosítványt adni, hanem csak egy vagy több munkaágban kifejtett sikeres munkásságról adna bizonyítványt. Ez a bizonyítvány azok számára, akik már előbb nem szereztek valamely hivatásra ké­pesítő tanári, tanítói, lelkészi, jegyzői stb. oklevelet, kötetlenebb formában azt is tartalmazná, hogy a Népegyetem az illetőt milyen közérdekű funkció betöltésére ajánlja, mint pl. szövetkezeti vezetőnek, népi sajtó munkatársának, kulturális vagy gazdasági munka vezetésére, népművelési munka külön­böző ágazataiban betöltendő funkciókra. Hiszünk abban Jiogy a szolgálat bizonysága alapján a Nép­egyetem neveltjei a közélet széles területén szívesen látottjpőt keresett munkások lesznek. Hely: Ha utoljára is vesszük ezt a szempontot, de nem utolsónak: nagyon fontosnak tartjuk azt,

Next

/
Thumbnails
Contents