Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az MSZMT által megküldött könyvek közül a következőket ajánlhatjuk a VKM-nek a figyelmébe: Molodcsikov: Az ember átalakítja a növények természetét Jaroslav: Mit adott a szovjethatalom a dolgozóknak Hegedűs: Orosz könyvek között Gáspár: Orosz szellemóriások Szovjet eredmények a konyhakerti többtermelésben Makszimov: Hogyan küzdjünk az aszály ellen Nemessuri: A szovjet ember egészsége Fogarasi-Illés: Magyar-orosz történelmi kapcsolatok Bolgár: Szovjet gazdaság és szovjet kultúra Kassai: A Szovjetunió és a kis népek Három szovjet egyfelvonásos Makszim Gorkij (kis füzet) Lukács: Lenin és a kultúra kérdései Szegfű: Lenin Markos: Épül az új világ. (A Szovjetunió új 5 éves terve) A Magyar-Jugoszláv Társasággal folytatott tárgyalásunk eredményeképpen az együttműködés a Társaság és a szabad művelődés szervei között következőképpen látszik lehetségesnek: 1. Alkalmas cikkeket átenged a Társaság Déli Csillag című folyóiratából az Új Szántásnak is közlés végett, hogy ily módon a Jugoszláviáról szóló ismertetések nagyobb publicitást kapjanak. 2. A jugoszláviai népek kulturális életének különböző területeiről (színház, képzőművészet, film stb.) cikkeket írat a Társaság szakértőivel rendszeresen az Új Szántásnak. 3. A lehetőségekhez képest keskenyfilmeket, gramofonlemezeket, kiállítási anyagot bocsát a Társaság a szabad művelődés szerveinek a rendelkezésére. 4. Szükség szerint a Társaság szakértői sillabuszokat, ismeretterjesztő füzeteket írnak Jugoszláviáról, két ilyen téma: Jugoszlávia Versailles-tól Párizsig és az Analfabétizmus elleni harc Jugoszláviában kidolgozás alatt van. Az előbbi kiadvány a Társaság kiadásában jelenik meg. Hasznos lenne, ha a Kultuszminisztérium megfelelő számú példányt átvenne belőle. - Az utóbbi, az analafbétizmusról szóló, jó lenne, ha minél előbb megjelenhetne a Tanács kiadásában. 5. Ha a Társaság rádióelőadást rendez, idejében értesíti a Tanácsot s a Tanács értesíti a szabad művelődés helyi szerveit. A Magyar-Román Társaság a következő módokon járulhat hozzá Romániának szélesebb körű és alaposabb megismertetéséhez a szabadművelődési szervekkel való együttműködés révén: 1. Sajtóanyagot bocsát a Szabad Művelődési Tanács rendelkezésére állandóan, a Tanács szakértői számára egy-egy probléma, illetőleg téma kidolgozásánál segítségül felajánlja a Mocsáry Kollégium könyvtárát. 2. Gramofonlemezeket szerez szükség esetén. 3. Bukaresti magyar ösztöndíjasokkal adatokat állíttat össze kulturális vonatkozásban akármilyen témakörből. 4. Megküldi a Szabad Művelődési Tanácsnak kiadványait, és igyekszik összehangolni kiadói politikáját a Szabad Művelődési Tanácson keresztül megnyilatkozó igényekkel. A Magyar -Lengyel Társaság a következő együttműködési lehetőségeket kínálta fel: 1. Előadások tartását vállalja a következő témákról: A magyar nép a lengyel tükörben (hogyan látta a lengyel irodalom a magyarokat). Magyar-lengyel művelődési kapcsolatok. Lengyel sajtó, lengyel szellemi élet Magyarországon. Közös magyar-lengyel szabadságmozgalmak a XIX. században. Lengyel segítség a magyar szabadságharcban. A visszaszerzett területek. A mai lengyel irodalom, színház, művészet. Lengyel kőfaragók, bányászok, állványozók, szabók, kesztyűsök Magyarországon 1848-ban. A lengyel ellenállás költészete. 2. Kiadványaikat rendszeresen megküldik a Tanácsnak, és a Tanács kiválogatja belőlük a leghasználhatóbbakat. 3. Esetenként ellátják tanulmányokkal az Új Szántást. Másolat. - UMKL XXVII. 1-1-1376-1948.