Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
Budapest, 1947. december 18. AZ ORSZÁGOS SZABAD MŰVELŐDÉSI TANÁCS KÖZGYŰLÉSÉNEK JAVASLATA A SZABADMŰVELŐDÉSI MUNKA EGYSÉGESÍTÉSÉRE Az OSZMT feltétlenül szükségesnek tartja a különböző minisztériumok kezdeményezéséből folyó szabadművelődési munkák egységesítését. A Tanács tudja, hogy a VK Minisztérium szabadművelődési főosztálya igyekszik együtt dolgozni a Földmívelésügyi, Iparügyi és Népjóléti Minisztériumokkal, valamint azt is, hogy az együttműködés a körülményekhez képest sikerül is. Azonban ideális állapotnak csak azt tartja, ha az iskolai és iskolán kívüli nevelés irányítása minden téren egyaránt a kultuszminisztérium kezében van. Rajtunk kívül nincs a földkerekségnek egyetlen állama sem, amely öt-hat minisztériummal intéztetné a nevelés ügyét. De nemcsak a külföldi példák késztetik a Tanácsot határozata kimondására, hanem az itthoni helyzet ismerete is. Népünknek nincs és nem is lehet jelenleg alkalma arra, hogy belekapcsolódjék az egyetemes kultúrába, mert vagy szakismereteket kap a társminisztériumok tanfolyamain, vagy általános műveltséget a kultuszminisztérium szabadiskoláin ideális pedig egyik eset sem lehet. Barczún Endre s. k. Karácsony Sándor s. k. Másolat. - UMKL XXVII. 1-1-988-1948. A tanács a javaslatot a következő levél kíséretében küldte meg a miniszternek: „Miniszter Úr! Mellékelten tisztelettel felterjesztem az Országos Szabad Művelődési Tanács 1947. december hó 18-án tartott közgyűlésének 22. sz. javaslatát, egyben hangsúlyozom, hogy a Tanács egyhangúlag és felállva hozta meg ezt a határozatot, ezzel is dokumentálni kívánta, hogy az iskolai és iskolán kívüli nevelés irányítására csak a közoktatásügyi Miniszter Urat tartja illetékesnek és egész társadalmi és politikai súlyával igyekszik támogatni Miniszter Urat, ha a különböző minisztériumok hatáskörébe tartozó szabadművelődési ügyek egységesítése megindul. Budapest, 1948. március 31. Tisztelettel dr. Barczán Endre főtitkár." 49 Budapest, 1948. január 30. A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY VEZETŐJÉNEK JELENTÉSE A SZABADMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL A szabad művelődés legfontosabb feladata: áthidalni azt a szakadékot, amely a város és a falu műveltsége között tátong. Ennek a célnak a szolgálatában a legjelentősebb munkát a közművelődési tanfolyamok és a szabadiskolák végzik. A tavalyi munkaévben az ország területén 360 szabadiskolát (köztük 16 internátusos népfőiskolát) és kereken 2500 közműveltségi tanfolyamot támogatott a minisztérium. Különösen nagy erőt összpontosítottunk az analfabétizmus leküzdésére, továbbá a helyes politikai és szociológiai tájékoztatás megszervezésére. A munka jó sikere érdekében nagy súlyt helyeztünk a nevelők nevelésére. Az ország különböző pontjain rendezett 45 szaktanfolyamon mintegy 2000 kultúrmunkást képeztünk ki. Kezdettől hirdetjük, hogy a szabad művelődés a társadalom öntevékenysége. A minisztérium anyagi és szellemi támogatásával ezt a tevékenységet igyekeztünk előmozdítani. Nevelő munkánk nem öncélú, hanem szervesen kapcsolódik bele a társadalomépítés szolgálatába. Munkatársaink a társadalom különböző szervezeteivel dolgoznak együtt. Ebből a célból alakítottuk meg országszerte a kerületi és községi szabadművelődési tanácsokat, amelyekbe minden demokratikus szervezet beküldi a maga képviselőjét. A művelődési élet azonban nemcsak ismeretek szerzéséből és elmélyítéséből áll, hanem a szellem nemes örömeiből és szórakozásból is. A népdal, népzene, népi tánc és játék kultuszának szolgálatában egész sereg népi együttest hívtunk életre az országban. Ez a kultusz nemcsak a falusi parasztság, de a városi munkásság körében is erőteljes hódítást végez. Természetesen résen kell lennünk, hogy a népi kultúra divatja szektás irányba ne forduljon és csak út legyen a magas nemzeti és egyetemes kultúra felé. Ennek a magas kultúrának a népszerűsítése érdekében rendeztük a vidéki kultúrnapokat, amelyeken a főváros legjobb íróit és művészeit mutattuk be.