Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

áll lelkivilágunktól), jegyezzék fel és kérjék az egyesület vezetőségét, hogy ezeket a könyveket távolítsák el. Nem hatalmi szóval, hanem meggyőzéssel, szép szóval. Ha az egyesület anyagi adottságai megengedik, akkor a könyvtárat értékes, a bizottság által már előre összeállított, szellemi termékekkel pótolják. (Magyar Élet, Exodus, Fővárosi Könyvkiadó, Dante, Orsz. Szabad Műv. Tanács stb., stb. kiadványai.) 3. Az ügyvezetők személyesen beszéljék meg a társadalmi szervek és pártok vezetőivel, hogy minden kulturális munka, akár tudják, akár nem, szabad művelődés, ha figyelembe veszi a másik embert is. Tehát már előre beszéljék meg az ügyvezetőkkel kulturális munkájuk tervét, kérjék tanácsát, és csak azután kezdjenek hozzá terveik megvalósításához. Az sem lehetetlen, hogy a közigazgatási és rendőri szervek addig ne járuljanak hozzá előadások tartásához, amíg az illetékes szabadművelődési ügyvezető azt nem javasolja. 4. Az év végi iskolai vizsgákkor falunapot lehet rendezni. Erre a szomszédos községek résztvevőit, ifjúságát, egyesületeit is meg lehet hívni. A falunapon kiállítást (állat, termény, ipari, háziipari remekek), kultúrelőadásokat, irodalmi délutánokat, kisebbeknek népi játékbemutatót, népitáncokat, regősés népdalestet a felnőtteknek is. Felhasználhatjuk természetesen a népi írók minden értékét. 5. Tarthatók helyi népszokásoknak megfelelő aratóünnepek. 6. Népünk széles rétegének idegen az irodalmi nyelv, ezért a szabad művelődés munkája ezt is vegye figyelembe. A tájnyelv használata zamatos és ízes beszédet ad. A falunapokkor vagy egyéb alkalommal tarthatók szép kiejtési versenyek. 7. Alakuljanak munkaközösségek a vm. népi értékeinek összegyűjtésére, községenként a vm. tanács irányítása mellett. (Az 1948-as munkaprogram egyik fontos munkája.) 8. Kimondottan vármegyénk értékeivel, népével, szokásokkal stb. foglalkozó Csanád kalendáriumot állítsunk össze. (L. Bereg és Szathmár vm. kiadását.) 9. Súlyos kérdés és ma még égetőbb az iparos- és kereskedőtanoncok kulturális felemelése. Mit lehetne tenni? Hogyan kezdjük el a munkát? Hogyan hasznosítsuk szabadidejüket? A szabad művelődés munkásai vállalják el egy-egy tanoncönképzőkör szervezését, vezetését és irányítását. Az ifjúsági egyesületekben is az okozza a legnagyobb gondot, hogy mivel köthetem le a romantikus természetű eleven ifjakat. Mindig cselekedni, alkotni akarnak. A szabad művelődés munkájában részt vevő egyesületek vezetősége adjon kulturális munkaalkalmat az egyesület munkájában részt vevő tanoncoknak. Engedjék, hogy ők saját maguk cselekedjenek. Kulturális és művelődési téren pedig annyit valósítsunk meg, amennyit csak lehet. (Könyvtár, tanfolyamok, előadások stb.) 10. A szórakozás közízlésének emelésére a modem tánctanfolyamok mellett a tánctanárok a csárdáson kívül tanítsanak 2-3 népi táncot is. Javaslatunkat terjesszük elő az Országos Tanácsnak is, hogy a közig, hatóságok csak akkor adják ki a tánctanítóknak az engedélyt, ha vállalják 2-3 népi táncnak a megtanítását is. 11. Anyagi erőink gyarapítására javasoljuk az Országos Tanácsnak, hogy a mozik bevételük 3%-át adják a szabadművelődési munka támogatására. 12. Augusztus hónapban a vármegye két központi helyén (Makó, Mezőkovácsháza vagy Battonya) 4-5 napos konferenciát tartsunk a helyi tanácsok kiküldöttei részére a szabad művelődés munkájának ismertetésére. 13. A szabadiskolák szervezésének munkáját már október-november hónapban el kell kezdeni, és a szabadiskolákat legkésőbb március l-ig be kell fejezni. A szabadiskolák szervezőit és vezetőit nagyon sok adminisztrációs munkával terhelik. A kimutatások és tervezetek tömegét kívánja a minisztérium. Ilyen körülmények között a szabad jellege nagyon is kötötté válik és nagyon is iskolásdi lesz belőle. A legtöbb szabadiskola szervezőjének ezért ment el a kedve. Az egyéni elgondolásnak és szabadságnak bővebb teret kell engedni, mert így a leglelkesebb szabadiskola-szervezőnek is elmegy a kedve a munkától. Nem a kimutatás és a bürokratikus formaság a fontos, hanem a végzett munka. 14. Mozgalom indult meg az Országos Tanács részéről, hogy Jókai Mór, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Mikszáth Kálmán szerzői jogát szabadítsák fel és filléres kiadványokkal lássák el a könyvtárakat és a magánosokat is. A Tanács tegye magáévá és javasoljuk az Országos Tanácsnak. 15. A Szabadművelődési Felügyelőség által vásárolt (vm. hozzájárulási alapból) zongora kizárólag a szabad művelődés céljait szolgálja és kizárólag hangversenyek alkalmával használható. A zongorát a vármegyeháza tanácstermében helyezzük el és kizárólag a fenti alkalmakkor használhatjuk. Határozatilag mondja ki a Tanács, hogy kölcsön egyesületnek vagy pártnak nem adja, vagyis a teremből a zongora el nem szállítható. 16. A Felügyelőség az ügyvezetőkön keresztül hívja fel az egyesületek és pártok figyelmét a Magyar Műveltség Könyvtárának, a Budapesti Székesfőv. Irodalmi és Művészeti Intézet most megjelent ked-