Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
c) Szabadiskolát (népfőiskolát) kell szervezni minden körzeti központban 40-50 hallgató elhelyezésére alkalmas internátussal. 110 ilyen iskola á 100 000 Ft, 11 000 000 Ft. d) Szabadművelődési ösztöndíjak a parasztifjúság számára. Nem elégedhetik meg a hároméves terv azzal, hogy csak azokkal a parasztfiatalokkal törődjék, akik a magasabb iskolázás útjára lépnek. A falusi életet magát is ki kell emelnünk kulturális elszigeteltségéből. Ahogy tehát iskolai ösztöndíjakat rendszeresítünk, ugyanúgy kell népfőiskolai stb. ösztöndíjakat rendszeresítenünk azok számára, akik a falusi élet kereteiből nem lépnek ki. Évi 300 Ft ösztöndíjjal a falusi fiatalság tehetségesebbjeinek alkalmat adhatunk arra, hogy téli tanfolyamokon vegyenek részt. Az első évben 2000, a másodikban 3000 s a harmadikban 5000 Ft ösztöndíjat számítva, a hároméves terv folyamán erre a célra kell 3 000 000 Ft. e) Kultúrházat minden faluba! A jól felszerelt kultúrház (kultúrterem) a felnőttek számára éppen úgy elengedhetetlen, mint a gyermekek számára az iskola. Ezt a kultúrházat hangos keskenyfilm-vetítőgéppel, jól összeállított és időnként kicserélt népkönyvtárral, műkedvelő színpaddal kell felszerelni. 10 év alatt 3000 községben kell inkább átalakítással, mint új építkezéssel kultúrházat létesíteni. Ez három évre 900 kultúrház (kultúrterem) létesítését kívánja meg egyenként 200 000 Ft költséggel 18 000 000 Ft. f) 20 000 analfabéta tanfolyamra 12 000 000 Ft. 12. A TESTEDZÉS LEHETŐSÉGÉT MINDENHOL ÉS MINDENKINEK! a) Népstadion építésére 10 000 000 Ft. b) Vidéki (falusi) sportpályák létesítésére 20 000 000 Ft. 13. TÁJI KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZPONTOK LÉTESÍTÉSE. Helyi közművelődési bizottságok és tanácsok létesítése a helyi kulturális önkormányzat kifejlesztésére feltétlenül szükséges. A tanügyigazgatás újjászervezésére a tervezett közigazgatási reformmal párhuzamosan a táji iskolai és kulturális központok szerint is elengedhetetlen. A vidéki irodalmi, művészi és tudományos életet is támogatni kell. Az átszervezési és indítási költségek kb. 6 000 000 Ft. 14. NÉZZÜNK KIFELÉ IS! a) Külföldi magyar intézetek. Életünket szorosan össze kell szőnünk a haladó világ életével. A mögöttünk álló katasztrófa világosan mutatja, mire jutunk a világ igazi erőinek ismerete nélkül, a mi szűk perspektívánkba bezárkózva. A hároméves terv folyamán erőteljesen ki kell építenünk a demokratikus világgal szellemi kapcsolatainkat. 15 külföldi magyar intézetet, tanulmányi központot kell felállítanunk, továbbá 30 helyen lektorátust kell szerveznünk. Ezek az intézmények arra szolgálnak, hogy figyelemmel kísérhessük a külföld eredményeit és ezeket minél gyorsabban hasznosíthassuk a magunk számára. Másrészt ezeknek az intézményeknek tájékoztatniok is kell Magyarországról a nagyvilágot, hiszen megromlott hírünket elsősorban kultúránk megismertetésével javíthatjuk meg. Külföldi intézeteinket jó tájékoztató könyvtárakkal kell felszerelnünk 5 000 000 Ft. b) Kapcsolatok a szomszéd államokkal. Egész különleges felszereléssel és méretekkel kell magyar intézeteket szerveznünk a szomszédállamok fővárosaiban (Belgrád, Bukarest, Prága) c) Külföldi ösztöndíjak a szakemberképzés szolgálatában. Jelentősen fel kell emelnünk az eddigi igen szerény ösztöndíjkeretet, hogy tudósaink, gyakorlati szakembereink és nyelvszakos tanárjelöltjeink kellő számban külföldre juthassanak. Másolat. - UMKL XIX. I-l-i-sz. n.-1947. A közölt dokumentum a hároméves állami munkaterv közművelődési fejezetének B pontja.