Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

Az Országos Szabad Művelődési Tanácselnöke használatára automobilt vásárolt. Az elnök az autón az ország városi és falusi szabadművelődési tanácsait látogatja. ad b) Az 1000 leieknél kisebb lélekszámú falvak és tanyák lakossága számára további közművelt­ségi tanfolyamokat szervez. A beérkező szabadiskolai munkaterveket elbírálja és a tanfolyamok meg­nyitását engedélyezi. A szabadságharc centenáriumának országos megünneplését előkészíti. A szabad­iskolák számára Prózai Anthológia kiadását előkészíti és Tanáccsal további vezérfonalakat dolgoztat ki. A felügyelői hivatalok személyzetét további kinevezések előkészítésével kiegészíti. 33 vidéki kas­tély kiigénylése szabadművelődési célokra folyamatban van. Folyamatban továbbá a felügyelői hiva­talok tönkrement irodai felszerelésének kiegészítése, írógépekkel való ellátása, a diapozitív vetítőgépek kijavíttatása, a vidéki kultúrcentrumok hangos keskenyfilm-vetítőgépekkel és tanulmányi filmekkel való ellátása (eddig 6 gép). ad c) A sárospataki Szabadművelődési Akadémia január 5-én nyitja meg vezetőképző tanfolyamát, jelentős állami támogatással. Január 8-án indul meg 1947. évi első országos felügyelői értekezletünk Budapesten, mely a státusba kinevezett új felügyelői hivatali személyzet tanfolyama is egyben. A Híradó „Új Szántás" címmel folyóirattá alakul. Nehézségeink: Felügyelői hivatalaink tanítói személyzetének iskolához történt visszarendelése, a státusbeli helyek kinevezéssel történő betöltésének nehézségei, az ellátmány elégtelensége és rendszer­telensége. Fogalmazvány. - UMKL XIX. I-l-i-7531-1946. 41 Budapest, 1947. április 26. A MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉS HÁROMÉVES MUNKATERVE 1. JÓL MŰKÖDŐ ÓVODÁT MINDEN KÖZSÉGBE! A falvakban, de még a városokban is nagyon rendszertelenül épültek az óvodák. A legégetőbb hiány pótlására legalább az első három évben 1500 óvoda létesítése és felszerelése s az óvónők számára lakás biztosítása szükséges 80 000 000 Ft, 2. ÁLTALÁNOS ÉS SZÍNVONALAS NÉPOKTATÁST! Az általános iskola kifejlesztése minden 1500-nál nagyobb lélekszámú községben. Az egymáshoz közel fekvő ennél kisebb községek számára és a tanyaközpontokban körzeti internátusos általános is­kolákat kell szerveznie. Az általános iskola teljes kiépítéséhez 34 000 tanteremre és 40 300 nevelőre lesz szükség. Jelenleg a 6-14 éves korban levő gyermekek oktatására 19 470 tanterem és mintegy 28 000 nevelő áll rendelkezésre. Hiányzik tehát 14 500 tanterem és mintegy 12 000 nevelő. A hároméves terv keretében legjobb esetben is csak a hiányok harmadáról lehet gondoskodni. Még ez esetben is csaknem 5000 új tanterem építésének vagy átalakításának és mintegy 4-5000 új nevelő kiképzésének és javadalmazásának a költségeivel kell számolnunk. Ezen kívül előreláthatóan mintegy 5000 tanítói lakást és mintegy 600 internátust á 150-250 tanuló kell valamely meglevő épületben felszerelnünk. Mindennek a költsége: Ebből az első három évre esik: 3. ARÁNYOSAN SZÉTTELEPÍTETT ÉS GYAKORLATI ÉLETSZÜKSÉGLETEINK SZERINT TAGOLT KÖZÉPISKOLÁKAT! a) Az új középiskola az 1949/50. tanévvel indul. E középiskolai reform során két döntő szempontot kell érvényre juttatni. Az egyik, hogy az új középiskola nem lehet tagolatlan egységes középiskola, ha­nem az élet helyi gyakorlati kívánalmai szerint szellemtudományi, természettudományi és szakoktatási (mezőgazdasági, közgazdasági és különféle ipari) tagozatot kell magában egyesítenie. A másik köve­telmény, hogy az új középiskolát területileg úgy kell elosztani, hogy mindenünnen elérhető legyen. Jelenleg a középiskolák földrajzi eloszlása erősen igazságtalan, aránytalan. Az egyik helyen 23 000 lakosra esik egy középiskola, másutt csak 130 000-re, aminek az a következménye, hogy az egyik helyen a tehetségtelenek is bejuthatnak, a másikon a tehetségesek is kimaradnak belőle. Ezért az orszá-

Next

/
Thumbnails
Contents