Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)
1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA
c) Vegyes bevételek címén irányzandók elő a társadalmi úton, műkedvelő és egyéb előadásokból stb. előteremtett bevételek. 3. A költségvetés valamennyi tételét mind a bevételi, mind a kiadási részben részletesen indokolni kell. Ezért a költségvetéshez mellékelni kell az előirányzott összegek részletes felhasználási tervezetét és indokolását. 4. A költségvetés alapfeltétele, hogy reális legyen, vagyis, hogy a tényleges várható kiadásokat állítsa szembe a tervezett és ténylegesen szükséges, valóban végre is hajtható munkaterv költségeivel. Tiszteletreméltó lelkesedésből és ügyszeretetből eredő túlzott programok, melyek gyakorlatilag nem vihetők keresztül, a költségvetés egyensúlyát károsan befolyásolják és megnehezítik a szabadművelődési munka helyes elbírálását és irányítását. Felhívom felügyelő urat, hogy a költségvetést az ügyvezetőtől bekért munkatervek alapján a mellékelt minta szerint készítse el és 2 példányban mielőbb terjessze fel. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. M-i-114 700-1946. („K. Gombos, X. 5.") 37 Budapest, 1946. október 5. KÖRLEVÉL A TÁRSADALMI SZERVEZETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJAINAK A SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐSÉGEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A szabadművelődési munka területén ismét új évbe léptünk. A most induló munkaév küszöbén a szabadművelődési tevékenység szervezeti és szellemi alapjai le vannak fektetve. Az iskolán kívüli nevelés szerveiről szóló 720/946. ME sz. rendelet 1. § 2 pontja értelmében minden vármegye és thj. város szabadművelődési felügyelője a maga illetékességi területén elsőfokú hatóság az iskolán kívüli nevelés minden ügyében. Kérem tehát a társadalmi szervezetek országos központjait, tájékoztassák vidéki szervezeteiket, hogy mindenirányú szabadművelődési kérdésben közvetlenül a területileg illetékes szabadművelődési felügyelőhöz kell fordulniuk. A felügyelő a reáruházott jognál fogva a munkaterület minden szellemi természetű ügyében részletes útbaigazítást, évi költségvetése keretei között pedig anyagi támogatást nyújthat a kulturális munkát végző szervezetek részére. A kultúrházak, kastélyok egyöntetű kiigénylésénél is az első lépés a szabadművelődési felügyelőhöz történő bejelentése annak, hogy hol, milyen épület igényelhető ki. A kiigénylési eljárást a felügyelő teszi folyamatba, s a hivatalos út betartásával juttatott épületet a felügyelő adja át a kérelmező gondozásába. A szabadiskolákról szóló 5000/1946. VKM sz. rendelet a képesítést nem adó rendszeres nevelő és oktató tevékenységet - a kellő színvonal biztosítása érdekében - szabályozás alá vette és a szabadiskolák felállítását miniszteri engedélyhez kötötte. A szabadiskolák létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelmét szintén a felügyelők útján kell előterjeszteni. Végül felhívom az országos központok figyelmét az Országos Szabad Művelődési Tanács szervezése tárgyában kiadott 12 100/945. sz. VKM rendeletre, amely szerint a politikai pártok vallásfelekezetek és társadalmi szervezetek képviseletet nyernek a Tanácsban s kiküldötteik révén a szabadművelődési munka irányításába befolyhatnak, továbbá az önálló szabadművelődési státus felállításáról szóló 240/946. ME és az iskolán kívüli nevelés szerveiről szóló rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 31 600/946. VKM sz. rendeletre. Ezeknek a rendeleteknek az áttanulmányozása teljes képet ad a szabad művelődés egész új szervezetéről és annak főbb irányvonalairól. A rendeletek gyűjteménye a felügyelői hivatalokban megtalálható. Hetényiné s. k. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. M-i-115 850-1946. („K. Gombos, X. 9.") Az iratra kézírással feljegyezve: „Az ügyiraton szereplő kérdésről nem rendeletben, hanem szám nélküli körlevélben tájékoztattam a társadalmi szerveket, a. a. K: Gombos X. 9." A körlevelet az alábbi egyesületek kapták:
