Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

27/A Budapest, 1946. május 25. ELŐADÓI FELJEGYZÉS A GYOMRON TARTANDÓ FELÜGYELŐI ÉRTEKEZLETRŐL A szabadművelődési felügyelői kar részére f. év június hó 12-től 19-ig tájékoztató értekezletet rendez a VIII. ügyosztály. Szükségessé teszi ezt a 8 napos értekezletet az a körülmény, hogy a szabad művelődés hivatalos szervezete most már teljesen kiépült, s ezt a szervezetet a jövőre vonatkoztatva korszerű művelődési anyaggal kell kitölteni: Az értekezlet tehát a felügyelők számára azt tisztázza, hogyan segítse elő a társadalom önművelődési tevékenységét, milyen intézmények szervezését mozdítsa elő, és hogyan készítsen erre a célra olyan munkatervet, mely az ember szerves műveltségének táplálására megfelelő anyagot foglaljon magában. Az értekezlet színhelyéül Gyömrő községet választottuk ki, mivel ez közel fekszik a fővároshoz és így az előadók könnyen utazhatnak ki előadásaik megtartására, továbbá azért is, mert ez a község nyaralóhely, hol az ún. „előszezonban" a mintegy 60 főnyi hallgatóság elhelyezkedése nem okoz nagyobb nehézséget. Az ügyosztály többszöri tárgyalás után elkészítette az értekezlet tárgysorozatát, amit csatolunk ezen ügyirathoz. - Ugyancsak ehhez az ügyiratszámhoz csatoljuk mindazokat az iratokat is, melyek az értekezlettel kapcsolatban a jövőben készülnek. Kiadmányozott fogalmazvány. - UMKL XIX. J-l-i-60 975-1946. („K. Gombos V/27.") Az ügyiratban megtalálható az értekezletre meghívottak névjegyzéke, körlevél az anyagi ügyek elszámolására, az értekezlet programja, valamint a meghívó. A felsoroltakat terjedelmi okok miatt nem tudjuk közölni. 27/B • Budapest, 1946. h. n., n. n. A SZABADMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLY JELENTÉSE A GYÖMRŐI SZABADMŰVELŐDÉSI FELÜGYELŐI ÉRTEKEZLETRŐL Ügyosztályunk június 12-től 19-ig országos nyári értekezletre hívta össze Gyömrőre a szabadművelődési felügyelőket, illetőleg felügyelőjelölteket. Az értekezlettel az volt a célja az ügyosztálynak, hogy munkatársaival megbeszélje a jövő évi munkaterv problémáit és szempontjait. Az értekezleten az ügyosztály tagjain kívül előadókként szerepeltek az Országos Szabad Művelődési Tanács részéről: Karácsony Sándor elnök, Szabó Árpád főtitkár, Victor János, Barczán Endre, Újfalussy József és Kovács Ferenc titkárok. A Tudományos Intézet részéről: Nagy Ferenc és Kordás Ferenc, a Néprajzi Intézet részéről: dr. Manga János és Banó István. Vendégelőadók voltak: Jócsik Lajos szövetkezetügyi államtitkár. Komáromy Lajos és özv. Varga Istvánné a Földmívelésügyi Minisztérium, Pesta László és Jancsó László, a Népjóléti Minisztérium, Fehér Imre az Iparügyi Minisztérium, Fenyvessy László az Újjáépítési Minisztérium, Inotay Ferenc a Belügyminisztérium, Bíró Vera az MNDSZ, Kende István a MADISZ részéről. (A Munkás Kultúrszövetség és a Parasztszövetség megbízottai - sajnos - nem jelentek meg az értekezleten.) Meglátogatta az értekezletet Házy Árpád Pest vm. alispánja, továbbá a gyömrői járási és községi főjegyző. Rendszeres vendéghallgatók voltak a helybeli tanítói és tanári testület tagjai és az egyházak lelkipásztorai. A résztvevők száma mindenkor elérte a 60-70-es számot. A helyi rendezés és szervezés munkáját a gyömrői tanári és tanítói testület vállalta magára, de a munka oroszlánrészét Patay Pál igazgató tanító végezte. Igen nagy segítséget jelentett Varga József pékmester áldozatos támogatása. Hálára kötelezte a konferenciát a helybeli ipartestület vezetősége is, helyiségeinek rendelkezésünkre bocsátásával. Mindhárom támogatónknak levélben fejeztük ki a minisztérium köszönetét. A résztvevők elszállásolása magánházaknál történt. Az étkezés az anyagi és beszerzési helyzet romlása folytán nem volt kielégítő. Az ügyosztály részéről a rendezés munkáját Földes Ferenc végezte lelkesen és hozzáértéssel. • * Az értekezletet a miniszter úr nevében Nagy Miklós államtitkár úr nyitotta meg. Három fontos követelményt állított a szabad művelődés elé: szakítson a múlt papíros-népművelésével; ne felülről erőszakolt művelődési feladatokat akarjon megoldani; s elsősorban a parasztságot kapcsolja be a munkába, minthogy ez él a legszomorúbb szellemi elhagyatottságban.