Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

Bevezető

A szabad művelődés nem adhatja át magát eszközül a vallás és az egyház elleni bármiféle propaganda céljaira, de feladata, hogy az egyházi reakció tudományellenes agitációjával szemben az általános természettudományi ismereteket terjessze és a technikai és tudományos haladás eredményeit ismertesse. A szabad művelődés munkájában a hangsúlyt az ideológiai tartalomra, a demokratikus nemzeti öntudat megalapozására, egy reális, haladó világszemlélet kialakítására kell helyezni. „A szabad művelődés célja és feladata, hogy az egész iskolán kívüli felnőtt lakosság, tehát mintegy ötmillió lélek művelődésének adjon irányt, keretet, lehetőséget" - mondja helyesen a szerző

24

. A VKM szabad művelődési anyagaiból készített válogatásunk a koalíciós időszak és a szocialista forradalom első éveinek sokrétű közművelődési tevékenységét igyekszik minél átfogóbban bemutatni. Az iskolán kívüli, tanfolyam jellegű oktatásnak igen elterjedt formája volt a szabadoktatás. A szabad művelődésen belül az iskolán kívüli oktatás, az ún. szabadoktatás felszabadulás utáni elindítója az 1946-ban kibocsátott 5000/1945. VKM sz. rendelet

25 volt. A rendelet az alsó-, a közép- és a felsőfokú szabadiskolák létesítéséről intézkedett. A rendelet végrehajtási utasítása (104 240/1946. VKM sz.)

26 majd a tananyag vázlatát tartalmazó útmutató (107 389/1946. VKM sz.)

27 szabadon hagyta a tananyag részletkérdéseit, tág teret engedett a vezető testület és hallgatóság igényeinek, a helyi kívánalmaknak. A szabadiskoláknak nincs részletekben megszabott tananyaguk, ezt a hallgatóság érdeklődése és igényei, valamint a helyi követelmények érdekei szabják meg a rendelet szerint. „Közérdekből csupán bizonyos tárgykörök felvétele kötelező" - írta elő a rendelet. Kötelező tárgyként szabta meg a férfiak számára szervezett szabadiskolákban a természettudományi, földrajzi ismereteket, a mindennapi életben fontos számtani és mértani ismereteket, a „gyakorlati lélektant", a gyakorlati egészségtant, a a közegészségügyet, a társadalmi ismereteket, a demokrácia polgári jogait és kötelességeit, az irodalmat, a művészetet, a történelmet. Ezek az általános műveltség alapját képező tantárgyak voltak. A rendelet azáltal, hogy alsó-, közép- és felsőfokú szabadiskolát engedélyezett, egyúttal lehetővé tette azt is, hogy a különböző műveltségi szinten lévő emberek számára különböző szabadoktatást szervezzenek és megszerezzék az általános műveltséghez szükséges ismereteket. A szabadiskolai tanfolyamok elvégzése szakképesítést nem adott, szakképesítő tanfolyamokat a szakminisztériumok szerveztek. A rendelet megjelenése után a társadalmi szervezetekben, kulturális, egyházi egyesületekben, a demokratikus pártokban nagy erővel fogtak hozzá a szabadiskolák megszervezéséhez. A megyékben sorra alakultak a szabadiskolák. Az 1946-1947-es oktatási évben „Az alsó- és a középfokú szabadiskolák száma 209 volt, egyenként 1000 forint államsegélyt kaptak. A népfőiskolák közül a bihartordai, a hódmezővásárhelyi, az érdi, a mosonmagyaróvári, a gichathalmi és a sárospataki népfőiskolák voltak a legjelentősebbek."

28 A szabadiskolák mellett a közműveltségi tanfolyamok voltak az ismeretszerzés kedvelt formái. Még ki sem alakult a szabad művelődés szerkezete, a népművelési bizottságok - a régebbi hagyományokat követve -, máris jelentős számban rendezték az ilyen jellegű tanfolyamokat, igen változatos programmal: alapismereti, nőnevelési, gazdasági, háziipari, előadóképző, csuhéjfonó, szabás-varrás stb. témakörökben. Az ismeretterjesztő tanfolyamok iránti nagy érdeklődést mutatta pl. a Fejér megyei Népművelési Hivatal beszámolója, amely szerint 1945-ben 101 községben és 63 külterületi telepen szerveztek tanfolyamokat, főleg a gazdasági irányúak iránt volt szembetűnő az érdeklődés. JászNagykun-Szolnok vármegye szabadművelődési felügyelője 1947-ben jelentette a miniszternek, hogy az adott tanévben 26 tanfolyam működött, 1172 hallgatóval.

29 A közműveltségi tanfolyamok száma fokozatosan, évről évre emelkedett. 1948-ban az országban összesen 33 508 férfi és 25 677 női hallgatóval 1306 tanfolyamot szerveztek.

30 Az előrehaladás természetesen nem volt zökkenőmentes és az ország minden zugában egyformán sikeres, népszerű és eredményes. A szervezés, a szabad művelődés - és ennek egyes ágazatai is - erős hullámzást mutattak, függően a helyi társadalmi rétegződéstől, a helyi szabad művelődési bizottság munkájától, az adott község, város, kerület politikai arculatától, koalíciós együttműködésének milyenségétől, az anyagi lehetőségektől, a tanerőktől és sok más tényezőtől. Azt azonban az adatok jól tükrözik, hogy az országban alig akadt olyan város, község, eldugott falu, ahova nem jutottak volna el a szabadművelődési aktívák, ne bontakozott volna ki valamilyen formájában a tömegek kulturálódását, művelődését előmozdító, megindító tanfolyamszervezés. Bár a szabadiskolák, a közműveltségi tanfolyamok iránti igény eltérő volt, de az igény mindenütt jelen volt, kielégítése, ül. ennek színvonala szintén nem volt mindenütt egyforma, de a munka országos méretekben elindult - s ez volt a lényeg. A konkrét példák sora jól szemlélteti ezt az eltérő jelleget, ezt a sokszínűséget, ezt a helyi viszonyok rajzolta tarkaságot a szabad művelődésben. A szegedi Zöldfás körzet szabadművelődési vezetője 1947-