Dancs Istvánné: Dokumentumok a szabadművelődés történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 7. Budapest, 1988)

1945-1949 I. A SZABADMŰVELŐDÉS SZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

óta növekvő ifjúság - mert a leventét a drill, nem pedig a belső fegyelem jellemezte -, a szakképzettség hiánya és fontossága stb; stb., mind-mind megszabja az iskolán kívüli nevelés útjának az irányát. A szellemi képhez hozzátartozik az, hogy a vármegye székhelye, Makó város, a vármegye délnyugati szögletében fekszik és - bár szellemi kisugárzó ereje a környékre igen erős - kelet-csanádi részek a vármegyén kívül álló városok szellemi hatáskörében élnek. Kb. Mezőhegyes az a pont, amelytől keletre Békéscsaba és Orosháza hatása érezhető. Kulturális tekintetben is ez jellemzi a kelet-csanádi községeket. Ezért szoros kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani az említett városok művelődési szerveivel, mert a vármegye székhelyének hatása itt csökken. Említés történt már arról, hogy az analfabéta-kérdés nem a legsúlyosabb problémája vármegyémnek. A legelemibb ismeretek, az írás és olvasás tudásán felül azonban az egész vármegye szellemi képe egységes: igen alacsony színvonalú. Elsősorban az általános műveltség fogalmi körébe kell eljuttatni a lakosságot, ezt példázzák a falvak benyújtott munkatervei, leginkább általános műveltséget nyújtó ismereteket, és csak másodsorban szakmai ismereteket kívánnak. Az általános ismeretek közül leginkább az időszerű társadalmi, politikai, történeti, világnézeti kérdések iránt mutatkozik érdeklődés. A szakmai műveltség terén általánosan megelégszenek egyszerű, ügyességet kevésbé kívánó ismeretek elsajátításával, a nők a kézimunka terén, a férfiak kosárfonás, gyékény- és seprőkészítés terén mutatnak érdeklődést. A szabad művelődés munkásának számolnia kell azzal, hogy munkája közben magára és leleményességére van hagyatva. Segédeszközök, könyvek, útmutatók elpusztultak, újabb kiadványok kellő számban nem érkeznek. A hivatalos szabadművelődési szerveknek itt nagy feladataik vannak. A hivatalnak fel kell készülnie arra, hogy előadássorozatokat tudjon az előadók rendelkezésére bocsátani, mert a tényleges helyzet az, hogy a falvak értelmisége segédeszközök nélkül áll. Szólanunk kell még a könyvolvasásról is. Itt a tényleges helyzet az, hogy a régi könyvanyag megmaradt része sem használható. Itt is óriási feladat vár a szabad művelődés munkásaira, megfelelő népkönyvtárak szervezésével. Szellemi szempontból figyelemre méltó az érdeklődés a műkedvelés iránt. Ez ilyen tényleges helyzet, amelyet a szabad művelődés munkásának ki kell használnia. Másra nincs szükség, mint jó színműanyagnak hozzáférhetővé tételére, kellő példányszámban, ezzel a tapasztalható szomorú nívót máris emelhetjük. A tényleges helyzethez hozzátartozik az, hogy a társadalom a szórakozáson keresztül fogható meg komolyabb tanulásra, itt tehát kénytelenek vagyunk ideig-óráig bizonyos engedményeket tenni, de nem az érték rovására, hanem a mosolyogva tanítás elvét helyesen kihasználni. Ezekben foglalható össze általánosságban Csanád vármegye lakosságának általános művelődési helyzete, ezekre a meglevő adottságokra kell figyelemmel lenni. Ügyvezetőimet munkatervi felhívásomban figyelmeztettem néhány fontos szempontra, sajnos összefogó koncepciójú munkatervet csak néhány ügyvezetőm küldött be. Legtöbbjük megelégedett azzal, hogy a tervezett tevékenységet jelezte, de nem adott általános képet községe művelődési viszonyairól. A továbbiakban az ő adataikat dolgoztam fel és rendszereztem, a megoldásra váró feladatokkal együtt. A társadalmi szervezetek és a hatósági intézmények és szervek szabadművelődési tevékenysége. A továbbiakban falvak szerint csoportosítom a művelődési anyagot. 1. Almoskamarás A helyi tanács, illetve munkaközösség Csikós János ügyvezető jelentése szerint megalakult. Foglalkozott a szabad művelődés kérdésével és elhatározta, hogy alap ismeretterjesztő tanfolyamot szervez, mivel a fűtés és világítás heti 1 előadási napra volt biztosítható, ezért mindössze 36 órás tanfolyamot terveztek. A tanfolyam részleges munkatervét 1. sz. mellékletként csatolom. A község lakossága német volt, kitelepítésük folytán új birtokos telepesek érkeztek a faluba. A telepeseknek első feladatuk gazdasági megerősödésük. így több művelődési alkalmat az idén még nem lehet teremteni. A szakszervezetek keretében gazdasági tárgyú oktatás folyik, ehhez azonban állami támogatás nem szükséges. A szabadművelődési munkaterv szerint 144 forint államsegélyre lesz szükség. Megjegyzem, hogy helyi ügyvezetőm közlései olyan szűkszavúak, hogy feltételezhető a falu lakosságának erősebb mértékű művelődési vágya is. 2. Amorózfaha A helyi tanács itt is megalakult, foglalkozott a szabad művelődés kérdésével. A helyi ügyvezető, Molnár Márton áll. népisk. igazgató esak nem régen működik a községben. A lakosság túlnyomó része szlovák, kitelepülésük folyamatban van. Amíg ez véget nem ér, a művelődési munka mérsékelt lehet. Az ügyvezető 32 Ite. [ismeretterjesztő] előadást tervezett, ennek munkatervét 2. sz. mellékletként felterjesztem. A munkába mindenkit bevont, aki számba jöhetett.