Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

Munkaügyi Minisztérium is foglalkozott munkaügyekkel. A 3700/1931. ME sz. rendelet

6 a magasépítési és egyéb műszaki ügyek irányítását — a főváros kivételével — egyértelműen a Kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe utalta, s az egyes tárcák keretében működő építési (műszaki) osztályokat megszüntette. E szerint a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozott az államigazgatásban és az üzemekben szükséges magasépítkezések és építési akciók lebonyolítása, a kormány vagyon- és főfelügyeleti jogának az érvényesítése, az állam anyagi hozzájárulásában részesülő, a Kereskedelemügyi Minisztérium ügykörébe utalt építkezések legfőbb központi irányítása (műszaki vonatkozásban a felügyelet gyakorlása, a műszaki tervek felülbírálata). Részt vett az építkezési munkák vállalatba adásában. Az önkormányzatok építési műszaki ügyeiben (felkérésre) közreműködött. Elkészítette a közcélú építkezések típusterveit. Nyilvántartotta az állami épületek, a víz-, csatornaművek adatait. Részt vett továbbá a magasépítéssel és az egyéb építési ügyekkel összefüggő törvények megalkotásában. A rendelet értelmében az új állami építkezések lebonyolítására és felügyeletére a Kereskedelemügyi Minisztérium illetékes államtitkárának a felügyelete alatt állandó építésügyi bizottságot kellett alapítani. A 3600/1932. ME sz. rendelet 1. § (4) bek. b) pontja szerint korábban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Lakásépítési Állandó Bizottság is a Kereskedelemügyi Minisztérium irányítása alá került.

7 A bizottság feladata az volt, hogy a lakásépítés előmozdítására megállapított kedvezmények nyújtását elbírálja. Tagjai voltak: a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium állandó lakásépítő központi szervének, a pénzügyminiszternek, a kereskedelemügyi miniszternek és a Pénzintézeti Központnak egy-egy kiküldöttje. Az iparügyi és a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló 1935. évi VII. tc. végrehajtásával kapcsolatos 7500/1935. ME sz. rendelet

8 az újonnan létesített Iparügyi Minisztérium hatáskörébe utalta a magasépítési, a városrendezési, a közműépítési és az artézikút-fúrási műszaki ügyeket, valamint a mérnöki rendtartást. Az Országos Középítési Tanács, a közúti ügyek, az államépítészeti hivatalok viszont a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca hatáskörében maradtak. Az iparügyi miniszter irányítása alá került ugyanakkor a munkásvédelem, az Állami Munkaközvetítő Hivatal, és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. Az Állami Munkaközvetítő Hivatal, melyet a 92815/1916. KM sz. rendelet

9 hívott életre, s a munkaközvetítést hatósági munkaközvetítő hivatalok'útján gyakorolta, mindeddig a Kereskedelemügyi, ill. a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium irányítása alá tartozott. Az 52 000/1935. KM sz. rendelet

10 új munkaügyi szervként létrehozta a legkisebb munkabéreket megállapító bizottságokat. A bizottságok a kereskedelemügyi, majd az iparügyi miniszter által kinevezett tagokból álltak. Feladatuk az érdekeltségek meghallgatásával az egyes iparágakban kifizethető legalacsonyabb munkabérek megállapítása volt.

11 Ez a rendszer a felszabadulásig lényegében változatlan maradt.