Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

— az Országos Építésügyi Kormánybiztosság megszűnése után — beiső ügyiratban sürgette az újjáépítési munkatervet előkészítő szerv megalakítását.

174 A tervgazdálkodás irányítását a Gazdasági Főtanács vette át. Ezért pl. a Pécs környéki erőművek kooperációjára vonatkozó, s eredetileg az Újjáépítési Minisztérium által készített gazdasági számítások is a Gazdasági Főtanácshoz kerültek.

175 Ugyanez történt az 1946. évi vas- és acélipari termeléshez készített tervekkel, amelyek átadásakor kéri, hogy a Gazdasági Főtanács eszközölje ki a Szovjetunió jóindulatú közreműködését, ami nélkül azokat megvalósítani nem lehet.

176 A hitelpolitika irányítását országos szinten teljes egészében a Gazdasági Főtanács vette át. A hiteleket, felhasználásuk mértékét és sorrendjét a Gazdasági Főtanács határozza meg.

177 Február 16-i határozata értelmében az 500 millió adópengőn aluli hiteligényeket a Pénzügyminisztérium, az Újjáépítési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank kiküldötteiből álló háromtagú bizottság, az 500 millió adópengőn felülieket a Gazdasági Államtitkári Hitelvéleményező Értekezlet bírálja el.

178 Utóbbinak a tagjai a február 21-én kiadott 1776/1946. sz. GF-határozat értelmében kiegészülnek a Szakszervezeti Tanács, a Takarékpénztárak és Bankok egyesülete, valamint a Gyáriparosok Országos Szövetsége képviselőivel.

179 Kikerült a minisztérium hatásköréből az ár- és bérpolitika is, bár az építőipari munkabérek kérdése — a megtartott közmunkaügyi és munkaerő-gazdálkodási feladatkör miatt — továbbra is napirenderi maradt.

180 A minisztérium továbbra is felügyelte az újjáépítési közmunkaváltság kezelését, az Újjáépítési Közmunka váltság Alap működését, felszólította a hátralékos községek, városok elöljáróit a váltság pontos beszedésére. Folyamatosan jelölte ki a közérdekű közmunka-kötelezettség szempontjából kiemelt üzemeket, vállalatokat, és elbírálta az üzemek kiemelésre irányuló kérelmeit. A 10050/1946. UM sz. rendeletében elrendelte az egyetemek és főiskolák, valamint a középiskolák és ezekkel egyenrangú iskolák hallgatóinak, illetőleg tanulóinak közmunka-kötelezettségét is.

181 A minisztérium átszervezésekor megszűnt az Országos Közmunka Hivatal is,

182 de 1946. október 30-án Közmunkaügyi Hivatalként újjászerveződött.

18 3 A minisztérium 1946-bam is dolgozott a munkaerő-kataszter összeállításán, de az ebben az évben sem készült el. Tovább folytatta munkaerőképzéssel és -átképzéssel kapcsolatos — már az előző évben megkezdett — tevékenységét. A kezdeti nagyfokú munkarőhiány után hamarosan időszakos munkaerő-felesleg mutatkozott. 1946. február 6-án a minisztérium a Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Szakszervezeti Tanácsnak a segítségét kérte az átképzendő. illetőleg a már átképzett munkaerő elhelyezésében.

184 Külön problémát jelentett az építőiparban a szezonális munkaerőhiány és -felesleg. Ez a kérdés szoros összefüggésben volt az építőipari munkabérek régen szorító problémájával,