Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

mestersége idején is rossz szemmel nézte.

162 A tárgyalások az építésügyi igazgatás átszervezése ügyében még hosszan folytatódtak, és ebben már nemcsak politikai szempontok játszottak közre, hanem az is, hogy az újjászervezett minisztérium ügykörébe kerülő hatáskörök közül az építésrendészet eddig a Belügyminisztérium, az építőipar az Iparügyi Mmtsztérium, a kisajátítási ügyek a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium, a városrendezési és építésügyi igazgatás a Belügyminisztérium és az Iparügyi Minisztérium együttes hatáskörébe tartozott, az állami építkezéseket pedig valamennyi tárca saját illetékességi körében irányította, az Újjáépítési Minisztériumnak azokra csak csekély befolyása volt. A tárcák — különösen a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium — nehezen akartak az irányításuk alá tartozó építési ügyektől megválni, sőt maga az építésügyi kormánybiztos is ellenezte az építésügyi igazgatás átszervezését. Szerinte valóban célszerű az építési ügykört kormányzati és igazgatási vonatkozásban egy miniszter kezébe összpontosítani. „Ez azonban akkor, amikor az építésügy gyakorlatilag teljesen az újjáépítés problémájává vált, ezért a miniszteriális hatáskört az országos építésügyi kormánybiztos gyakorolja, s ezzel lényegében a célszerű összpontosítás megvalósul, nem látszik időszerűnek... Az Országos Építésügyi Kormánybiztos legsajátlagosabb hatáskörének miniszteriális hatáskörbe való átvételét ... nem látom az építés szektorában az újjáépítés érdekében lévőnek ... különösen most, amikor a kormánybiztosi működés, a kezdet nehézségeiből magát kiküzdve, a rendszeres munka megszervezésének közepette van, amelyet minden újabb átformálási kísérlet csak zavarhat" — írta beadványában.

163 X Gazdasági Főtanács júliusban felhívta a tárcákat, hogy a hatáskörükbe tartozó magasépítési és egyéb műszaki ügyeket (központi fűtés, villanyvilágítás, szellőztetés, fűtő- és vízvezeték, csatorna- és szennyvíztisztítás) adják át az Újjáépítési Minisztériumnak. Ezzel párhuzamosan a.minisztérium az Országos Építésügyi Kormánybiztosságtól a közműépítési, közmű- és gépészeti osztályok átadását kérte addig is, míg az erre vonatkozó törvényes rendelkezés megjelenik.

164 Ezeket az osztályokat annak idején az Országos Építésügyi Kormánybiztosság is az Iparügyi Minisztériumtól vette át. Az Újjáépítési Minisztérium ezt mint építési kivitelezési osztályt augusztus folyamán saját szervezetébe illesztette be.

165 Az Újjáépítési Minisztérium szervezete 1946 júliusában már tükrözi az ügykörváltozást. Megszűntek a tervgazdálkodással, az általános gazdaságpolitikával, a pénz- és hitelügyekkel általában, valamint a külkereskedelemmel, a gazdaságstatisztikával, a közlekedéssel, a közüzemekkel, a mezőgazdasági termeléssel, az újjáépítés szervezésével és a mezőgazdasági iparral, a belkereskedelemmel, a szövetkezetüggyel, az iparral és a jóvátétellel foglalkozó osztályai, illetőleg alosztályai.

166 Az új szervezet, amely elnöki, törvényelőkészítő, költségvetési és alapkezelési, újjáépítési szervezési, építési, építésgazdasági, közgazdasági, szociális lakástermelési osztályokból és az Országos Közmunka Hivatalból állt,