Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

sítására a kerületi és a városi mérnöki hivatalok közötti versenypályázatot írt ki,

109 A határidőket később mégis módosítani kellett. Az ún. nagytető-rendelet hatályát 1945. december 31-ig hosszabbították meg. A munkák zavartalan menetét ugyanis akadályozta, hogy az infláció következtében a szükséges hitelösszeg, valamint a tulajdonosok és bérlők által befizetett rendkívüli épületjavítási hozzájárulás nagysága nem állt arányban egymással. Az Újjáépítési Minisztérium augusztustól folyamatosan utalta át az Országos Építésügyi Kormánybiztossághoz a hiteleket, októberben azonban már fennakadások mutatkoztak.

110 Problémát okozott az is, hogy az Épülethelyreállítási Hitelvéleményező Bizottság a tető-helyreállítási kölcsön összegét lakásonként 5000 pengőben, családi házanként 10 000 pengőben maximálta, és az ennél magasabb összegű igényeket eleve elutasította. Mivel az említett okok miatt 1945 augusztusában még nem került sor egyetlen hitel megítélésére sem, a hitelfolyósítás érdekében az Újjáépítési Minisztérium közbelépésére volt szükség.

111 Már a tető-helyreállítási akciók során is megmutatkoztak a bérlők és a háztulajdonosok ellentétei abban a kérdésben, hogy a helyreállítási munkák költségei kit milyen mértékben terheljenek.

112 Még nagyobbak voltak az érdekellentétek a lakás-helyreállításokkal kapcsolatban. A Magyar Közlöny július 1-jei számában megjelent rendelet értelmében a bérlő a sérült lakáson végzett alapvető renoválási munkák költségeit a lakbérből levonhatta. A kérdés az év végéig sem tisztázódott végérvényesen.

113 Bár 1945ben megjelent egy miniszterelnöki rendelet, amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jogi szakbizottsága által e kérdéskörben kialakított álláspontját tette közzé, de annak végrehajtására, illetőleg a végrehajtási utasítás kiadására már csak a következő évben került sor.

114 Az irányelv a következőképpen hangzott: „... egyfelől a tulajdonos, másfelől a bérlői érdekeknek a lakástermelésre optimálisan ösztönző összeegyeztetésével a tulajdonos és a bérlő jogviszonyát olyképpen kell rendezni, hogy a náluk lévő tőkét a lakástermelésre minél nagyobb mértékben csábítsa". Az Újjáépítési Minisztérium nem adott helyt a Háztulajdonosok Országos Egyesülete beadványában hangoztatott panaszoknak, mely a 4060/1945. ME sz. rendeletnek a háztulajdonost terhelő intézkedéseit sérelmezte.

115 Mindezek ellenére módot kellett találni arra, hogy a magántőke részt vegyen a helyreállítási célok megvalósításában. A háztulajdonosoknak tett némi engedményt a december 23-án közzétett 12300/1945. UM sz. rendelet, amely előírta a fűtőberendezések kötelező helyreállítását, de lehetővé tette, hogy ezért a helyreállításért a tulajdonos lakbérpótlékot szedhessen be a bérlőktől.

116 Az újjáépítési közmunka-kötelezettség bevezetésével kapcsolatban létrehozott Újjáépítési Közmunkaváltság Alapból fedezte a minisztérium a vármegyék, a városok, a községek, a vallásfelekezetek, a jótékonysági egyesületek és az alapítványok egyes újjáépítési munkáinak a költségeit. A 28140/1945. UM sz. rendelet

117 értelmében a minisztérium segélyt csak akkor folyósított, ha a kárt