Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

gos helyzetkép kialakítása pedig a vidéki kirendeltségeink segítségével most van munkában. A pontos adatfelvétel előtt hozzávetőleges becslések alapján kellett dolgozni, mivel a helyzetfelvétel befejezését a tényleges munka megkezdésével nem lehetett megvárni. Elsősorban az életveszélyes állapotokat kellett megszüntetni, és az utakat eltorlaszoló romokat kellett eltávolítani. Ennél a munkánál is igénybe kellett venni az elöljáróságok személyzetét is. A következő lépés volt a helyre nem állítható épületek kijelölése. Az úgynevezett romházak megállapítása terén már számításba kellett venni az új városrendezési elgondolásokat. Tehát azonnal meg kellett indítani a mai körülményeknek megfelelő városrendezési terv elkészítését is. A városrendezési keretterv munkáját a hivatal műszaki osztálya még március hónapban meg is kezdte. A romházak kijelölésénél tehát nem csak az döntötte el a kérdést, hogy az épület mennyire sérült, hanem hogy annak helyreállítása nem lesz-e útjában az új szabályozási tervnek. A kormánybiztosság feladata volt ugyanakkor, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő közületi és magánépítési tevékenységet megsegítse. Egyes középületek megjavítása rendkívül sürgős volt, mert az épületekben felbecsülhetetlen értékeket veszélyeztetett a tetők hiánya és a koratavaszi esőzések. így a kormánybiztosság anyagi hitelt, munkaerőt biztosított a legfontosabb középületek helyreállítására és a javítási munkálatokat ellenőrizte. Ilyenek pl. a Nemzeti Színház, az Operaház, a Fővárosi Könyvtár, a múzeumépületek stb. Több esetben, amikor az illetékes hivatalok még nem működtek, tervezőépítészeket jelölt ki a munkálatok elvégzése érdekében. A nyár folyamán előkészítette a magánházak tetőzetének helyrehozását. A tetőhelyreállítási kölcsön lebonyolítása folyamatban van és ezzel kapcsolatosan a lehetőséghez mérten gondoskodik a szükséges anyagok biztosításáról is. A tetőhelyreállítás azt célozza, hogy a főváros lakossága télvíz idején hajlék nélkül ne maradjon. Ezzel párhuzamosan folynak a lakások helyreállításának előmunkálatai is. A legszükségesebb és legsürgősebb ilyen természetű munkálatok mellett a kormánybiztosságnak gondoskodni kell arról, hogy ne csak a helyreállítási munkálatok, hanem az újjáépítési munkálatok is előkészítést nyerjenek. Már a helyreállítási munkálatoknál is figyelembe kell venni az új, most készülő rendezési terv alapelgondolását. Még nagyobb mértékben szükség van erre az új építkezések elbírálása, illetőleg előkészítése terén. Az új építkezések megindulására már a legközelebbi évadban számítani kell és ezt a törekvést a kormánybiztosság működésének is elő kell mozdítania. Ehhez képest a műszaki osztály munkájának legfontosabb része a városrendezési terv revíziója. A sokoldalú feladat országos lebonyolítása megfelelő műszaki szerv felállítását tette szükségessé. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztálya nem