Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

további működése szénellátással biztosítva lesz, Budapest háztetői, a romházak és a legsúlyosabban sérültek — tehát nagymértékű anyagot igénylő tetők kivételével —, az esős évszak beálltakor, illetőleg télire befedessenek. Már február végén javaslatot tettünk a Nemzeti Bizottságnak, az akkor tárgyalás alatt lévő lakásrendelettel kapcsolatban olyan intézkedések jogszabályba iktatására, amely a lakáshelyreállítás erőteljesebb megindítását és a lakók és tulajdonosok közt immár elburjánzott jogbizonytalanság kiküszöbölését lehetővé tette volna. Az azóta állandóan napirenden tartatott kérdéseknek végleges megoldása a legközelebbi minisztertanácson megtörténik és a rendelet visszaható hatályánál fogva az eddig végrehajtott lakáshelyreállítások tekintetében is a lakók jogos igényeit biztosítani fogja. A miniszterelnök úrhoz intézett első (1945. évi március hó 1. napján kelt) jelentésünkben hangsúlyoztuk, hogy gazdasági eszközök hiányában is, már most biztosítani kell azt, hogy a lehetőségek birtokában a tervszerű újjáépítési munkálatok megindulhassanak. Ezért haladéktalanul megkezdtük Budapest Székesfőváros újjáépítési tervének elkészítését, vagyis az új városrendezési terv megalkotásához szükséges előmunkálatokat. Ugyancsak megkezdtük s immár be is fejeztük a kisajátítási jog reformjára vonatkozó új törvény-, illetőleg rendelettervezet kidolgozását, amely lehetővé teszi azt, hogy az 1881-ben alkotott, teljesen elavult törvény helyett a jövő évben, ha erre mód nyílik, az újjáépítés, a közérdek szem előtt tartásával, de a valódi és teljes kártalanítási elv fenntartásával, a munkálatok végrehajtását biztosítja. A magyar—román gazdasági szerződés keretén belül megbízottunk útján elsőnek sikerült kompenzációt létrehoznunk, s ekként a helyreállításhoz szükséges famennyiséget, valamint az újjáépítés megkezdéséhez szükséges első részletet fabehozatal útján már megkötött szerződéssel biztosítanunk. Ugyancsak gondoskodtunk arról, hogy a fabehozatallal együtt a Csepelen létesítendő üveggyár működéséhez a szükséges szódamennyiség, valamint az építkezéseknél nélkülözhetetlen gipsz szintén az említett szerződés keretén belül biztosíttassék. Jogszabályalkotás terén elvünk: pusztán kényszerítő jogszabállyal eredményeket elérni nem lehet. A hatóságnak elsőrendű feladata, hogy a jogszabály által elérni kívánt célt biztosítsa és a kényszerítő intézkedéseket csak az ellenszegülőkkel szemben alkalmazza. Jogszabályaink általában keretjogszabályok, vagyis az élet változásaihoz és különleges követelményeihez alkalmazkodni kívánnak, de ott, ahol a közérdek sérelmet szenvedne, a ténykedés szociális elvekbe ütköznék, merevek és határozottak. Minden esetben meg kell találni nem csak az anyagi feltételeket, hanem azt a psyhológiai helyzetet is, amikor a közvélemény valamely jogszabály végrehajtására megérett. Ez azonban nem zárja ki, hogy jogszabályaink határozott, irányt mutató, félreértést kiküszöbölő irányvonalak legyenek. A demokratikus jogalkotás megkívánja azt, hogy a jogszabály meghozatala előtt minden érdekelt tényező, különösen a szaktényezők ahhoz hozzászóljanak, s így örömmel üdvözöljük az Országos Építésügyi Tanács megalakulását, mert mód nyílik arra, hogy egy szervnél valamennyi szempontból