Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

rium élén Rónai Sándor váltotta fel. Mindkét új miniszter a Szociáldemokrata Párt tagja volt. A jobboldali kisgazdapárti Vásáry István pénzügyminiszter helyére a Kisgazdapárt centruma és balszárnya közé helyezkedő, a baloldali pártok számára elfogadható Oltványi Imre került. Az átszervezés azonban megint csak ideiglenesen simította el a konfliktust. A Független Kisgazdapárt augusztusi nagyválasztmányi ülése ui. olyan határozatot fogadott el a parasztsztrájkkal kapcsolatban, ami ismét kiváltotta a Kommunista Párt támadását, ezúttal már a kisgazdapárti centrummal szemben is. Mindehhez járult az a tény, hogy sem a Szociáldemokrata Párt és a Parasztpárt közötti kapcsolat, sem a Kommunista Párthoz való viszonyuk nem volt súrlódásmentes. (A parasztsztrájkra vonatkozó határozattal kapcsolatban egyik sem állt határozottan a Magyar Kommunista Párt mellé.

57

) A november 4-re kitűzött nemzetgyűlési választások előkészítéseként nyilvánosságra hozott pártprogramok még élesebben mutatták meg azokat az ellentéteket, amelyek — különösen az újjáépítési programokkal kapcsolatban — fennálltak. A Magyar Kommunista Párt 1945. szeptember 22-én kiadott választási programja

58 változatlanul az ország újjáépítését tekintette fő feladatnak. Ennek érdekében a kötött gazdálkodás következetesebb érvényesítéséért, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front államosítási programjának következetes megvalósításáért szállt síkra. Meghirdette az „újjáépítés hároméves tervét". Követelte a felosztott földek telekkönyvi tulajdonba iktatását — megnyerve ezzel a parasztság rokonszenvét —, és fölvetette a szövetkezeti gondolatot. A program hirdette a munkásegységet, a munkás-paraszt szövetség megvalósítását. A Szociáldemokrata Párt 1945. augusztusi XXXIV. kongresszusán elfogadott választási programja

59 is az ország újjáépítését tekintette a legfontosabb belpolitikai feladatnak, bár az újjáépítés feltételeit és távlatait csak vázlatosan körvonalazta. A Nemzeti Parasztpárt természetesen „paraszti" követelésekkel lépett fel. Követelte az új birtokosok folyamatos ellátását vetőmaggal, számukra hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönök nyújtását, a mezőgazdasági gépgyártásnak a paraszti kisbirtok igényei szerinti fejlesztését. Felvetette a termelő és a fogyasztási szövetkezetek létrehozásának a gondolatát, és szólt a magántulajdonon alapuló kisbirtok támogatásáról.

00 A Független Kisgazdapárt — a polgári demokrácia megvalósításáért küzdve — továbbra is a magántulajdon erősítése és a védelme mellett állt ki, elsősorban a mezőgazdaság viszonylatában.

61 Mindamellett megengedhetőnek, sőt esetenként szükségesnek tartotta az állami beavatkozást, a tőke bizonyos mértékű korlátozását. Az 1945. október 7-i budapesti törvényhatósági választások a Független Kisgazdapárt győzelmét hozták, ami — a koalíciós pártok közötti harc következtében — politikai válsághelyzetet teremtett a november 4-re kiírt országos választások előtt. Ezért — ezúttal a Szövetséges Ellenőrző Bizottság közremű-