Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)
Iratok
és dologi kiadásokról, a Közmunkatanács hivatali szervezetének bővítésével, valamint egyéb, a kormánybiztos által javasolt módon az újjáépítési miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve gondoskodik. A szükséges ügyviteli és ügykezelési szabályokat a kormánybiztos állapítja meg. Az újjáépítési miniszter általános vagy időszaki országos újjáépítési terveinek alapulvételével a köz- és magánépületek helyreállításának és létesítésének tervezetét és szabályait az 1937. VI. törvénycikk által megállapított körben 1 a kormánybiztos határozza meg, s ő gondoskodik azoknak végrehajtásáról. A kormánybiztos ebben a körben különösen: aj az építkezések és városrendezés tervszerűségének biztosítása végett megfelelő adatszolgáltatást (bejelentést) rendel el; 2 b) gondoskodik a szorosabb értelemben vett műszaki újjáépítés megkezdéséhez szükséges előmunkálatok elvégzéséről; 3 c) szabályozza az építőipari anyagárakat, valamint a vállalkozói haszon mértékét; 4 d) gondoskodik az újjáépítési miniszter által megállapított anyaggazdálkodási terv értelmében rendelkezésre bocsátott tőke, nyersanyag, munkaerő, szállítási eszközök, valamint energiaforrások felhasználásának tervszerűségéről, és ennek keretében meghatározza az építkezések (helyreállítási munkálatok) sorrendjét; 5 e) szabályozza a romanyagok felhasználását és az ezekért járó térítést. Az 1870: X. és az 1937: VI. törvénycikkek szerint az iparügyi minisztert és a belügyminisztert, valamint a jelen § (1) bekezdése alá eső ügyekben a fennálló jogszabályok szerint az illetékes szakminisztereket megillető hatáskör — ideértve a rendeleti szabályozásokra vonatkozó felhatalmazást is — a kormánybiztosra száll át. A kormánybiztos támogatására a rendelet értelmében Országos Építésügyi Tanácsot kell alakítani. A tanács elnöke a kormánybiztos. A tanács tagjai: a) A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt által kiküldött egy-egy tag. b) A Szakszervezeti Tanács, a Parasztszövetség és a Mérnökök Országos Szabad Szakszervezete által kiküldött egy-egy tag, c) a gazdasági szakminiszterek döntése alapján az érdekképviseletekből kiküldött 2—2 tag, d) a miniszterek által kiküldött egy-egy tag, e) a kormánybiztos javaslata alapján a miniszterelnök által kinevezett négy tag. A tanács ügyrendjét a kormánybiztos állapítja meg. A tanács a kormánybiztos által eléje terjesztett ügyekben véleményt nyilvánít.