Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Iratok

indokolt esetben a munkaeszköz ellenértékét részben pénzben is egyenlíthessék ki, de általában gondoskodjanak arról, hogy a munkaeszközök elsősorban az újonnan földhözjuttatottakhoz kerüljenek. Az Iroda által kiküldött megfigyelők egyébként rövidesen jelentést fognak tenni arról is, hogy az újonnan földhözjuttatottak részéről merültek-e fel különösebb nehézségek a csereakcióval kapcsolatban. A munkaeszköz kérdés részletei tekintetében egyébként lásd a csatolt jelentésmásolatot. Az Árucsere Iroda működésének irányítása és ellenőrzése terén a legteljesebb egyetértésben kívánunk eljárni a mezőgazdasági és ipari csoportokkal. Ennek érdekében őket az Iroda eddigi működéséről és a jövőbeni munkásságáról is rendszeresen tájékoztatni fogjuk, sőt amennyiben az érdekelt csoportok szükségét látnák, őket a tárcaközi értekezleteken való közreműködésbe is bevonjuk. Ennek érdekében a csoportunkhoz már rendszeresített és jól bevált hetenkénti hétfői csoportközi megbeszéléseken a jövőben nemcsak a külkereskedelmi vonalon, hanem a belső árucsere vonalon történő eseményekről előzetesen is, és utólag is rendszeresen tájékoztatást fogunk adni. Belső ügyviteli irat — UMKL, UM 35.965/1945. sz. (Az utolsó előtti bekezdésben említett jelentést a 24/c. számú dokumentum tartalmazza.) 25 1945. augusztus 25. A NÉPJÓLÉTI MINISZTER ÁTIRATA A „KÖZÉRDEKŰ LAKÁSAKCIÓ"-VAL KAPCSOLATOS HOZZÁJÁRULÁSOK KÉRDÉSÉBEN A belügyminiszter, a kormány megbízásából, 1942. évi december havában a közszolgálati alkalmazottak lakásínségének leküzdése céljából „közérdekű lakásakció"-t indított, amelynek során az államkincstár, úgynevezett szabadbérű házakban, mintegy 300 lakást vett bérbe, s ezeket albérletként adta tovább lakásnélküli tisztviselőknek, illetőleg katonatiszteknek. Az albérleti összeg általában a fele volt annak a bérnek, amit az államkincstár mint bérbevevő, a bérbeadónak fizetni köteles volt. A bérösszeg másik felét, gyűjtési eredményként, a Pesti Izraelita Hitközség egy külön e célra alakult korlátolt felelősségű társaságnak fizette be. amely viszont az összeget a megfelelő állami csekkszámlára utalta át.