Boreczky Beatrix: Az Újjáépítési Minisztérium működésének válogatott dokumentumai, 1945–1946 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 6. Budapest, 1987)

Bevezető

kell újjáépíteni. Külpolitikai céljaik a következők voltak: a környező országokkal jószomszédi viszony, az Egyesült Államokkal és Angliával együttműködés, a Szovjetunióval szoros barátság megteremtése. Az MKP KV 1945. április 20-i gazdasági programjavaslatában konkretizálta elképzeléseit az újjáépítés legfontosabb tennivalóiról. Ezek a következők voltak: 1. A közlekedés helyreállítása. Ezért a közlekedéssel összefüggő szerveket a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium irányítása alá kell rendelni. Ugyanez vonatkozik a szénbányákra és a kőolajiparra is. 2. Az közmunkaipari munkák megkezdése. Ennek érdekében ezt az iparágat az építésügyi kormánybiztos felügyelete alá kell rendelni. 3. A mezőgazdasági gépipar fellendítésére külön kormánybiztost kell kinevezni. 4. A munkafegyelem megszilárdítása, tervszerű munkaerő-gazdálkodás, aminek érdekében a munkáskatasztert kell összeállítani. 5. Az inflációt meg kell lassítani. Erre vonatkozó gyakorlati elképzeléseket azonban a javaslat nem közölt.

19 A Magyar Kommunista Párt májusi konferenciája lényegében jóváhagyta a párt addigi programját.

20 Az újjáépítés legközelebbi konkrét céljául a vasút és a posta helyreállítását, az építőipar és a mezőgazdasági gépipar gyors regenerálását jelölte meg. A Szociáldemokrata Párt 1945. augusztus 18—20-án tartott XXXIV. kongresszusán szintén összefoglalta az újjáépítéssel kapcsolatos nézeteit. A kérdés már az SZDP 1945. május 10—17-én és 24-én tartott országos vezetőségi ülésein felmerült, ahol Bán Antal tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az MKP-val megegyeztek az újjáépítés fő teendőire nézve. Az SZDP összességében magáévá tette a kommunista újjáépítési tervet, és ezzel összefüggőleg kidolgozta Magyarország gazdasági és politikai, társadalmi és szellemi újjáépítésének a munkatervét. Állást foglalt a földreform teljes és végleges megvalósítása mellett. Szükségesnek látta a bányák, a villamos hálózat és egyes kulcsiparok, valamint a magánbankok államosítását. Ugyanakkor sürgette az aktív és jóhiszemű magántőke bevonását az újjáépítésbe, a kézműipar támogatását, a külkereskedelem állami monopóliummá alakítását, a progresszív adórendszer bevezetését, a kis jövedelmek adómentessé tételét. Állást foglalt az üzemi bizottságok további működése, a szakszervezetek szerepének kiszélesítése mellett.

21 A Nemzeti Parasztpártnak nem volt újjáépítési munkaterve. Elképzeléseit a felszabadulás után először a „Mit akar a Nemzeti Parasztpárt?" c. röplap vázolta fel. Követelte — a Magyar Kommunista Párthoz hasonlóan — a leszámolást a régi rendszer híveivel, a demokratikus szabadságjogok érvényesítését. Különös gondot fordított a földreform teljes és következetes megvalósítására. Felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelő és értékesítő szövetkezetek létesítésének szükségességére. Ugyanakkor az iparfejlesztés mellett is szót emelt. Követelte a bányák, „közérdekű üzemek, biztosító társaságok és nagybankok államosítását, a kisipar támogatását". Leszögezte azt is, hogy „gátat kell szatmi a nagyipari vállalatok monopolisztikus hatalmának".

22 Helyeselte a progresszív