Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

XI. A KÖZLEKEDÉSI ÁGAK TERVSZERŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK MEGTEREMTÉSE

pelni kell, mivel az is a nemzeti jövedelmet terheli. Ezért a program végösszege 39 millió 1938-as pengő — ami 5-ös szorzószámmal véve —, 195 millió forint. Megállapodik a paritásos bizottság abban is, hogy sem a roncskiemelési munkákra, sem a hídfenntartási munkákra fordítandó összegek a programban nem szerepelnek, mivel ezek nem beruházások. A két párt paritásos közlekedési tervegyeztető albizottsága megállapítja, hogy a MKP tervében csupán a hajózási beruházások szerepelnek, anélkül, hogy a vízszabályozási célokra szükséges beruházásokat tekintetbe vette volna; viszont a SZDP tervében csupán a vízépítési beruházások szerepelnek, a hajózási célokra szolgáló beruházások figyelembevétele nélkül. Az albizottság megállapítja, hogy a MKP tervében szereplő és hajózási célokat szolgáló 30 millió 1938-as pengő — ami 4-es szorzószámmal véve 120 millió forint —, beruházás iösszeg feltétlenül szükséges. Megállapítja továbbá az albizottság, hogy a SZDP tervében vízépítési célokra előirányzott 228 millió forintból 183 millió forint tulajdonképpen mezőgazdasági célú beruházás, így az a mezőgazdasági szektorba tartozik és ott kerül tárgyalásra. A fennmaradó közlekedési célokat szolgáló 45 millió forintból a Soroksári Duna-ág szabályozására a második évben 0,2, a harmadik évben 0,2, összesen 0,4 millió forint szolgálna. A Tisza szabályozásra az első évben 0,2, második évben 2,0 a harmadik évben 2,0, összesen 4,2 millió forint. Kikötők és rakodók építésére szolgál az első évben 0,4 a második évben 0,8, a harmadik évben 0,8, összesen 2,0 millió forint. A Sió-csatorna megépítésére szolgál az első évben 10, a második évben 0,4, a harmadik évben 0,4, összesen 10,8 millió forint. Ezen felsorolt beruházások összege 4,35 millió 1938-as pengő, — ami 4-es szorzószámmal véve 17,4 millió forint. Az albizottság megállapítja, hogy ezek a beruházások feltétlenül szükségesek és felveendők az alaptervbe, mely saját erőnkre támaszkodik. A Duna, Dráva, Mura és Maros folyók szabályozására a SZDP terv előirányoz az első évre 1,2, a második évben 8,8, a harmadik évben 8,8, összesen 18,8 millió forintot. Az állami hajópark kiegészítésére az első évben 0,8, második évben 4,0, a harmadik évben 4,0, összesen 8,8 millió forint szolgálna. Ezek összege 6,9 millió 1938-as pengő, — ami 4-es szorzószámmal véve 27,6 millió forint. Az albizottság megállapítja, hogy ezen beruházások szükségesek, azonban a békeszerződés alapján összeülő Duna-értekezlet határozatától függ, hogy ezen költségekben mily mértékben kell participiálnunk. Tekintettel arra, hogy minden valószínűség szerint nemzetközi kötelezettség formájában jelentkeznek ezek a kiadások, az albizottság megfontolandónak tartja, hogy összegszerűség beállításával — a későbbi határozatnak prejudikáljon-e. Mindazonáltal az itt megjelölt minimális beruházási összegeket felveendőnek tartja abba az alternatív tervbe összegszerűen is, mely külföldi kölcsön elnyerése esetére készül. Ezek szerint a saját erőnkből megvalósítható tervbe és az alternatív tervbe felvett közlekedési célú vízépítési beruházások teljes összege 45 millió forintot tenne ki. Az albizottság megállapodik abban, hogy a posta céljaira előirányzott beruházásokból 58 millió 1938-as pengő — 4-es szorzószámmal véve 232 millió forint —