Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA
A teljesítendő feladatokat, azaz a beruházások mértékét a Magyar—Szovjet Légiforgalmi Egyezmény szabja meg. Ezen kötelezettség értelmében a repülőtereket 5 éven belül, azaz 1951. júliusáig kell üzemképes állapotba hozni. Ebből az 5 éves programból a folyó 1946/47. gazdasági évvel egy évet kitöltöttnek vettünk. A három éves tervvel tehát az öt éves program második, harmadik és negyedik éveinek az előirányzatát kell megvalósítani. A három évre előirányzott 10 millió pengős keretből az Egyezményben vállalt kötelezettségeket a legszerényebb keretek között tudjuk teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a vidéki repülőtereket csak a műszakilag legszükségesebb mértékben kívánjuk helyreállítani, 1 a budapesti repülőterek közül a budaörsit annyira üzemképes állapotba hoztuk, illetve fogjuk hozni, hogy a közeljövőben alkalmassá válik nemzetközi légiforgalom lebonyolítására. A ferihegyi repülőtérnek, mint nemzetközi közforgalmi repülőtérnek a kiépítési előmunkálatait vettük fel a tervbe. Nevezetesen az üzemközpont és rádióadóház felépítését, a vízellátás és csatornázás befejezését, a beton gurulópályát legminimálisabb mértékben, a félig elkészült forgalmi épület részbeni befejezését és a németek által leszerelt elektromos biztonsági és világítási berendezések pótlását. Ezt a repülőteret nagyobb transcontinentális repülőgépek fogadására is alkalmassá kívánjuk tenni. 2 Amíg ezt elérjük, a budaörsi repülőtér fogja — adottságához képest — a nemzetközi légiforgalom lebonyolításának folytonosságát biztosítani. 2. PÉNZÜGYI RÉSZ (Az adatok 1938-as ezer-pengőben vannak megadva.) A részletes tervek alapján a következő előirányzati összegek adódnak: Összesen: 1947/46 1948/49 1949/50 1. Magas- és mélyépítés 7 000 1400 2250 3350 II. Hírközlő berendezések 1350 650 500 200 III. Elektromos berendezések 1650 450 500 700 I-II-III. tétel Összesen: 10 000 2500 3250 4250 Az előirányzott összeget teljes egészében az állami költségvetés keretében kell biztosítani, mert főosztályunknak más pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre. Természetesen ezen 10 millió pengő mint újjáépítési beruházás szerepel és független a tárcánk egyéb költségvetési tételeitől. Itt ismételten rá kell mutatnunk arra, hogy tervünk 1938-as pengő alapján készült, de oly értelemben, hogy az 1938-as valóságos vásárló értéket vettük figyelembe. A mindenkori forint szorzószám tehát a valóban kialakult piaci áraknak megfelelően kell, hogy megállapítassék.