Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

X. A LÉGI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

1 A Sztójay kormány 1944. május 26-án kiadott 1560/1944. ME sz. rendelete a közforgalmi (kereskedelmi) repülés ügyeinek főfelügyeleti jogát a háború tartalmára a honvédelmi miniszter hatáskörébe utalta. 2 A budaőrsi repülőtér magyar személyzete több szabotázsakciót hajtott végre. 1944, december 26-án, amikor a menekülő németek utolsó tettként fel akarták robbantani a repülőteret, fegyveresen is ellenálltak. A tűzharcban Szévald Béla és Szilágyi Imre elestek, de sikerült megakadályozniuk a robbantást. A közlekedésügy összes háborús kára 14 566 000 — 1938-as pengőt tett ki, a ferihegyi biztosító berendezések 2,9 millió P), épületek (4,2 millió P) és belső berendezések (0,8 millió P) hatalmas károkat szenvedtek a bombázások és rombolások következtében. Budaőrsről a biztosító berendezéseket, szerszámgépeket, gépkocsikat elhurcolták, a hat JU-52-es és három PW-58-as utasgépet megsemmisítették a németek (UMKL Kü.M. BEO 111-71). 3 E kérdést a 6276/1945 KKM-eln. sz. rendelet szabályozta. 4 Ld. a 157. sz. dok. 5 A volt Horty Miklós Nemzeti Repülő Alap és a sportrepülés ügyeinek a közlekedésügyi miniszter felügyelete alá helyezéséről a 2629/1945. ME sz. rend. intézkedett, a Magyar Aero Szövetség feloszlatását és az új sportrepülési autonóm érdekképviseleti szerv, a Magyar Repülő Szövetség megalakulását a minisztérium 1948. augusztus 8-án illetve október 16-ával hagyta jóvá (UMKL Közi. M. III. 1946-61349.). 6 pool = közös géppark. 7 Az első repülőjáratok 1946. október 15-én indultak meg — belföldi viszonylatokban Budaőrs—Debrecen és Budaőrs —Szeged között. A nemzetközi járatokat a békeszerződés ratifikálása után, 1947. decemberében helyezték üzembe először Prágával, amjd Belgráddal (UMKL Közi. M. III. 1946-69292. és 1948/85867). # Budapest, 1946. május 29. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖLTSÉGELŐIRÁNYZATA AZ 1946-1947. ÉV FOLYAMÁN TERVEZETT LÉGI JÁRATOK MEGINDÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES REPÜLŐTERVEK HELYREÁLLÍTÁSÁHOZ ÉS BERENDEZÉSÉHEZ Az 1946. évben Budapest—Debrecen—Nyíregyháza, Budapest—Szeged és Budapest—Győr—Szombathely közt, az 1947. évben pedig Budapest—Miskolc, Budapest—Békéscsaba, Budapest—Kaposvár közt, valamint a Miskolc—Nyíregyháza— —Debrecen—Szeged—Békéscsaba—Bécs—Kaposvár—Szombathely közt tervbevett légijáratok

1 megindításához üzembehelyezendő fenti 11 repülőtérnek és azok felépítményeinek helyreállítására, a repülőtéri légibiztonsági berendezéseknek, hangárés műhelyberendezéseknek stb. beszerzésére vonatkozó költségelőirányzatot a csatolt I—

III. táblázatokban részletezzük.

2 A repülőterek újjáépítése és üzembehelyezése a magyar és szovjet kormányok közt 1946. évi III. 29-én kötött légiforgalmi egyezmény értelmében a magyar kormány feladata. E feladaton túlmenően azonban a ferihegyi repülőteret gyorsabb ütemben kell kiépítenünk a nemzetközi vonalak megkívánta üzemi és forgalmi kiszolgálásának és biztosításának megfelelően. E célból még az 1946—47. évben be kell fejeznünk