Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

Különösen a vasút teljesítőképességének, a gördülő anyag állományának növelésére, a forgalom meggyorsítására és a gazdaságosság javítására szánt sokat a terv. A hajózásra — a magyar közlekedési rendszer rangsorban hagyományosan második ágára — viszonylag kisebb beruházási Összegeket irányoztak elő; feladata a tömegáruk (bauxit, szén, kő, gabona) szállításában a vasút tehermentesítése volt. Annál jelentékenyebbek voltak a közutak, közúti hidak újjáépítésére, a hiányzó bekötőutak kiépítésére tervezett beruházások. Az autóközlekedéstől a termények fel- és elfuvarozását várta a közlekedéspolitikai koncepció és azt, hogy tömegárukat ne szállítson a vasút helyett.

143 A hároméves terv teljesítéséről korábban ismert adatokat újabb kutatások alapján valószínűleg felül kell vizsgálni.

144 Az eredeti tervet a mezőgazdaságot közvetve szolgáló beruházásoknak a megfelelő, közvetlen szektorba (tervcímhez) való átcsoportosításával eleve célszerű helyesbíteni, másrészt a végeredmény értékeléséhez szükséges beszámítani az 1947-es „tervárak" és az 1949-es „folyó árak" módosulását is. Utóbbi árak számításaink szerint minden esetben 125,19%-át tették ki az eredeti terváraknak. így kiszámítottuk tervforintban is a közlekedés ágazatainak tervteljesítését. . ... j Kimutatás a hároméves terv közlekedési beruházásairól (Mó Ft) Helyesbített előirányzat Teljesítés Összesen Az előirányzat %-ban Ágazat Helyesbített előirányzat 1947. VIII. 1-1948. XII. 31. 1949. I. 11949. XII. 31. folyóáron terv Ft-ban Az előirányzat %-ban MÁV 694,3 338,1 443,8 781,9 624,6 90,0 BSZKRT és más közforgalmú vasutak 229,2 15,7 170,1 185,8 148,5 64,6 Hajózásutak 80,6 40,7 25,3 66,0 52,7 65,4 Légiközlekedés 39,0 29,0 21,4 50,4 40,3 103,3 Közúti forgalom (utak, hidak) 390,3 166,0 325,2 491,2 392,6 100,6 Gépjárműközlekedés 140,4 25,4 89,2 114,6 91,6 65,2 Posta 226,2 91,3 145,5 236,8 188,9 83,5 Közlekedési vállalatok 252,9 252,9 202,1 Összesen: 1800,0 959,1 1220,5 2179,6 1741,3 96,7 Összesítve tehát a közlekedési szektor, bár „folyóáron" (2179,6 millió Ft) 121,1%ra teljesítette a „helyesbített" beruházási tervet, „tervárakon" csupán 96,7% az eredmény, így nem érte el a kitűzött célokat. Ugyanakkor az ipar 134,9%-os, a mezőgazdaság 148,9%-os, az építési, kulturális, szociális szektor pedig 131,3%-os ered-