Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

IX. A HAJÓZÁS HELYREÁLLÍTÁSA

IV. HAJÓÁLLOMÁSOK ÉS KIKÖTŐK a) A fontosabb dunai és tiszai hajóállomásokon a várható forgalom zavartalan lebonyolításához a következő épületek és berendezések létesítése szükséges: 1. Felvételi épületek és raktárak Gönyü, Dorog, Adony, Baja és Szeged állomásokon. 2. Raktárak Győrött, Budapest balparton és Mohácson. 3. Híddaruk Győr, Komárom jobbpart és Budapest balpart állomásokon. 4. Szénrakodó berendezés bővítése Dorogon és létesítése Mohácson.

8 A mohácsi kikötő átalakítása napi 250 vaggon szén rakodására, 300 m hosszú új partfallal, földmunkával, kotrással, vágányhálózattal, területburkolással és két egyenként 5 tonna teherbírású markolós 40 m fesztávú 10 m magas portáldaruval. A fenti létesítmények építési költsége 3 388 750 aP

9

, amely három évre elosztva kerülne kivitelezésre. b) A Magyar Nemzeti Szabadkikötő- és Tengerhajózási Vállalat csepeli telepe A három éves terv végrehajtási ideje alatt a Kikötő teljes helyreállítása és egyes bővítések volnának elvégzendők. A helyreállítás keretébe tartozik 3 billenőgémes daru, 6 portáldaru és 2 híddaru javítása, a gabonatárház bombasérült tetőzetének és néhány lerombolt raktárnak újjáépítése. Bővítésre szorul a zsisziktelenítő, új daru szükséges a gabonatárházhoz, új műhelyépületet kell emelni és a nyílt rakodótéren félszerek létesítése kívánatos. Ezek a munkálatok összesen 2 000 000 aP-t

10 igényelnek három évre elosztva. V. AMORTIZÁCIÓ A hároméves terv keretében a hajózás a következő befektetéseket igényli: I A felső-dunai hajópark helyreállítása 2 200 000 aP II Hajóemelések 4 675 000 aP III Új hajók építése 4 141 250 aP IV a) hajóállomások és kikötők 3 388 750 aP összesen: 14 395 000 aP b) A Magyar Nemzeti Szabadkikötő és tengerhajózási Vállalat csepeli telepére 1 500 000 aP összesen: 15 895 000 aP

11 A MFTR az együttműködő hajózás keretében 1938-ban 23 000 lóerő és 160 500 tonna hordképességű hajóparkkal 780 000 tonnát szállított, tonnakilométer teljesítménye 470 000 000 t/km volt. A bevétel áruforgalomra eső része 9 500 000 pengő volt, tehát egy t/km-re 2 pengőfillér fuvardíj esett.

12 A fuvardíjak a stabilizációs terv alapján az 1938. évi fuvardíjaknál 20%-al magasabban lettek megállapítva, előreláthatóan azonban a gazdasági követelményeknek megfelelően mérséklődni fognak. Ennek alapján átlagban az 1938. év fuvardíjainál 10%-kal magasabb fuvardíjat kellene alapul vennünk, de miután a jövőben a tömeg-