Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
VII. A KÖZÚTI HÁLÓZAT HELYREÁLLÍTÁSA
sokan bizonyos kétkedéssel fogadják ezt a hároméves tervet, de megérti őket. Üzletemberek mindig másként nézik a dolgokat, de valamikor éppen ilyen kétkedéssel néztük a stabilizáció megteremtésére irányuló terveket. Ugyanúgy végre akarjuk hajtani a hároméves tervet. Most elmúlt a rohammunkák ideje, most már tervszerűen felépített és megszerkesztett munkaterveket kell megoldanunk. Gerő miniszter úr arra kéri általam az Urakat, hogy bízzanak a tervben, melyeket bizonyos adóreformokkal és racionalizálással akarunk megcsinálni. Gerő miniszter úr arra kéri a kőbányákat, hogy készüljenek fel erre a tervre. A kőbányák a legnagyobb takarékosságot tartsák szem előtt, mert nem szabad még egy inflációt megengednünk, épp ezért a kölcsönkívánalmak is minimálisak legyenek. Még nincs teljes árufedezet biztosítva, addig több pénzünk nem kerülhet a forgalomba. Gerő miniszter nem zárkózik el a kölcsönkérdéstől, de csak minimális mértékben tudja teljesíteni az igényeket. Kéri, hogy az összes vállalatok együttesen adják be a kölcsönkérelmeiket a könnyebb elintézés végett. Másolat. - UMKL ÉKM V 1947-9395. Az értekezleten az illetékes kormányhivatalok (az Iparügyi, a Közlekedésügyi, az Építés- és Közmunkaügyi, a Közellátásügyi valamint a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Főtanács, az Anyag- és Ár hivatal) a MÁV Igazgatóság, aGYOSZ, a MEMOSZ és a kőbányák 45 képviselője vett részt. A dokumentumban szereplők beosztása — felszólalási sorrendben az alábbi volt: Jakab József miniszteri osztálytanácsos — Iparügyi Minisztérium, Toszeghy Richárd vezérigazgató — GYOSZ Kőbányaszakosztály, Lethozky Kálmán miniszteri műszaki tanácsos — Közlekedésügyi Minisztérium, Hiesz Ede felügyelő — MÁ V Igazgatóság, dr. Dolhay Imre miniszteri osztálytanácsos — Közlekedésügyi Minisztérium. Az értekezlet tárgysorzata: 1. A kőbányaipar előterjesztést fesz a termelés lehetőségeinek előfeltételeiről: a) munkás- és árkédrés, b) pénzügyi helyzet, c) várható hatósági rendelések, d) vasúti kocsik kérdése, e) üzemanyagszükséglet és közellátási kérdés, f) bányafelszerelés, berendezések hiánya, g) újjáépítés, egyes felszerelések költségei. 2. A Közlekedésügyi Minisztérium előterjesztése az 1947. évi kőszükségletekről. 3. A MA V Igazgatóság előterjesztése az 1947. évi kőszükségletekről. 4. A többi tárcák hozzászólásai. 5. Egyéni indítványok. A terjedelmi okokból kihagyott többi felszólalás során Lázár Lipót, Lengyel Géza és Gara Pál kőbányaigazgatók támogatásukról biztosították a 3 éves tervet és kérték a hatóságok pénzügyi támogatását. Erre válaszolva dr.Cséky Sándor (GF) elmondta, hogy a hároméves tervben 4 millió Ft beruházást irányoztak elő a kőbányák számára. Perjés Dénes (Anyag- és Árhivatal) szerint az árak csak addig maradnak veszteségesek, amíg a kőbányákat rosszul foglalkoztatják és termelésük kevés. Dr. Kosztolányi Tibor (PM) elismerte, hogy a hitelkérelmekre nincsen fedezet, csak állami, vagy 3 hónapos hitel lehetne a megoldás. A Lázár Lipót által javasolt fuvardíj-reformra dr. Dolhay azt válaszolta, hogy további fuvardíj-mérséklésről csak a bajai és a tokaji hidak után lehet szó. Gorolko Károly (Anyag- és Árhivatal) a kőbányákban dolgozó munkások lábbeli — ellátásáról szólva elmondta, hogy a bőrkészlet nagyon kevés, majd elfogadta Jakab József javaslatát, mely szerint az Iparügyi Minisztériumot kell megbízni a kőbányák 2600 munkása számára kiutalt bőrkészletek szétosztásával. Egyéni indítványok nem érkeztek be, az értekezletet berekesztette az elnök. A jegyzőkönyvhöz az alábbi mellékletek tartoznak: 1. Toszeghy Richárd A kőbányák hároméves gazdálkodási terve. (A kőbánysipar abban az időben évi kb. 210 000 vagon zúzott anyag előállítására volt képes. A háborús károk helyreállítása mintegy
