Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

VI. A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

A kiskörei Tisza-híd helyreállítása a 3 felrobbantott nagy medernyílás falazatainak és vasszerkezeteinek újjáépítéséből áll. A medernyílások nagysága sorban 47 m + 66 m + 47 m. A szükséges új vasmennyiség kb. 350 tonna, a felhasználható régi vasszerkezet súlya 200 tonna. A vasszerkezeti munkák kereken 2,5 millió forint, a falazati munkák 2,3 millió forint költséget igényelnek. Összes költség tehát 4,8 millió forint. Erre a gazdasági évre rendelkezésre áll 1,5 millió forint. Az ennek megfelelő munkák folyamatban vannak. A szegedi vasúti Tisza-híd újjáépítése a régi helyen nem lenne célszerű. Városrendezési kérdések megoldása szükségessé teszi, hogy a híd a vízfolyás irányában számítva mintegy 2 km-rel lejjebb épüljön meg. Ebből kifolyóan teljesen új híd építése válik szükségessé, új alépítményekkel, sőt a hídhoz vezetőleg mindkét oldalon új vasútvonalak kiépítésével. A híd helyének kijelölésére vonatkozó eljárás most van folyamatban, a tervek kidolgozása és a költségek összeállítása csak ezután fog következni. Minden esetre megállapítható, hogy a 3 hiányzó Tisza-híd közül ez lesz a legköltségesebb. Az említett 3 Tisza-híd fontossága és sürgősségi sorrendje tekintetében elsősorban az azokon lebonyolódott forgalmat kell mértékadónak venni. Az összes vasúti Tiszahidakon az 1938/39. évben 17 millió elegytonna haladt át. Ennek a forgalomnak az egyes hidak között való %-os megoszlását az alábbiakban tüntetjük fel: Szolnok 53% Tokaj 16,1% Szeged 10,1% Záhony 7,3% Algyő 5,1% Tiszafüred 3,8% Csongrád 2,3% Kisköre 2,3% A még helyre nem állított hidak közül első helyen 16,1%-kal a tokaji Tisza-híd áll. Ez 2,75 millió elegytonnának felel meg. E forgalom szempontjából a híd kiesése az ország egyik legfájdalmasabb sebét jelenti. Ezen a hídon cserélődtek ki a miskolci és általában felsőmagyarországi ipari, erdőgazdasági és bányavidék termel vényei a Tiszántúl mezőgazdasági termékeivel. A híd hiánya most mind a két országrészre súlyos csapást jelent. Az áruforgalom kerülő útirányon át, Tiszafüreden keresztül bonyolódhatik le kb. 100 km-es útvonal-meghosszabbodással. Ha ezt a teljes meghosszabbodást az áthaladt forgalom felénél vesszük csak számításba, akkor is kereken 140 millió elegytonna-kilométer felesleges forgalmi teljesítmény jelentkezik a híd hiánya miatt. Figyelembevéve az 1947. augusztus havi kereken 1 millió ezer elegytonnakilométer teljesítményt és a kiadások közül az említett hónapban csak az üzemi kiadásoknál jelentkező 40 millió forintnyi összeget, 1 elegytonna-kilométer költsége 4 fillérre tehető. Ezért a 140 millió elegytonna-kilométer felesleges teljesítménytöbblet 5,6 millió forint évi veszteséget jelent. A közgazdaság vesztesége még ennél is több, mert a kocsik hosszabb ideig való lefoglalásából, a még mindig szűkösnek mondható