Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

VI. A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

Győr, Veszprém, Esztergom, Sopron vármegyei hidak 6 108 000 000,— P Baranya, Fejér, Somogy, Tolna vármegyei hidak 6 092 000 000,— P Heves, Szolnok, Hajdú vármegyei hidak 10 893 000 000,- P Borsod, Abaúj, Zemplén, Szatmár, Szabolcs vármegyei hidak 9 022 000 000,— P Bihar, Békés, Csongrád, Csanád vármegyei hidak 1 113 000 000,- P Pest, Nógrád, Bács-Bodrog vármegyei hidak 1 255 000 000,— P Összesen: 89 040 000 000, - P Rendkívüli kiadások. Beruházások. 1. rovat. Budapesti hidak újjáépítése 1944. évre előirányozva 6 000 000,— P 1945. évben rendelkezésre bocsátva 7 714 000 000,— P 1946 évre előirányozva 217 943 000 000,- P A múltban a budapesti hidak építése (Horthy-híd, Árpád-híd) az 1931. évi XIII. tc. által létesített Székesfővárosi Dunahídalapból történt, melynek jövedelmét 50—50%-os arányban az állam és a Székesfőváros hozzájárulása képezte volna, azonban a Székesfőváros hozzájárulását kizárólag a fővárosi ingatlanforgalmi átírási illeték után engedélyezett 1,25%-os külön pótlék képezte. A Margit-híd átépítésének költségeire a Székesfőváros annak idején 5 000 000,— Pengős OTI kölcsönt vett fel, melynek 50%-át 20 évi amortizációs kölcsön alapján tárcám törleszti. 1944. év végén a Dunahídalapnak 3 100 000,— P készpénze volt a Székesfővárosi Községi Takarékpénztárnál vezetett folyószámlán, azonban ez az összeg zárolás miatt nem volt felhasználható és mire 1946-ba a zárlatot feloldották, az említett összeg értéke gyakorlatilag megszűnt. Buda és Pest közötti összeköttetés helyreállítására 1945. április hó 19-én tartott minisztertanács külön hitelt biztosított. A Székesfőváros elvállalta ugyan a költségek 50%-át, de megfelelő fedezet hiányában erre az államkincstártól kért kölcsönt, amit nem kapott meg és így az építkezéshez szükséges összeget teljes egészében az államkincstár viseli. Az előirányzott összeg a Kossuth-híd befejezésére és mázolására, a Petőfi-híd helyreállítására, a Ferenc-József híd és a Margit-híd újjáépítésére, illetve az Árpádhíd építésének folytatására szükséges. A Kossuth-híd január első felében a forgalomnak átadatott, a Petőfi-híd március közepén ismét helyreállottatott. A Ferenc József-híd az ősz folyamán készül el, míg az Árpád-hídhoz szükséges vasanyag azideig biztosítva nincs és így itt a munka kizárólag a pesti parton lévő hídfő és a parti pillér, valamint a Margitsziget fölötti átvezetés befejezési munkáira szorítkozik. A Margit-hídnál a pillérek helyreállítását és a merev vasszerkezet 50%-ának elkészítését vettem tervbe. Kétségtelen tény, hogy a Kossuth-híd és Petőfi-híd a hatalmas személy és teherforgalmat a Duna által szétválaztott ország két része között lebonyolítani nem tudja és a kérdést csak a Ferenc József-híd és a Margit-híd villamosforgalomra is beren30* 387