Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
VI. A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE
Koszov tábornok 1945. augusztus 5-én értesítette Varga László MÁV mb. elnököt, hogy a budapesti déli összekötő vasúti hidprovizórium elkészült. Felkérte, az Államvasutak vegye át azt Kinyevszkij őrnagytól, jelöljön ki egy tapasztalt hídmérnököt, aki felelős lesz a híd fenntartásáért, szervezzen ügyelőszolgálatot, amely betartatja az 5 km/órás sebességkorlátozást, továbbá sürgősen állítassa helyre a hídhoz vezető vonalrészeket. ígéretet tett arra, hogy a híd átépítési munkáit és a jégtörők felszerelését Kinyevszkij őrnagy osztagai teljes egészében elvégzik. A híd átvételére és a jegyzőkönyv aláírására augusztus 11-én került sor a hídnál levő szovjet katonai parancsnokságnál. Az átvételt követően a MÁV az alábbi intézkedéseket tette: 1. Utasította a kelenföldi osztálymérnökséget a híd fenntartásához szükséges munkáscsapat (ácsok, lakatosok) azonnali kirendelésére, Simonyi Endre mérnök vezetésével. 2. A sebességkorlátozás betartására a híd két végére ideiglenesen egy-egy forgalmi közeget rendeltek ki. A végleges megoldás — térfelügyelői szolgálat megszervezése volt. 3. Simonyi mérnök utasítást kapott a rossz karban levő pályarészek sürgős helyrehozatalára. 4. Az igazgatósági újjáépítési osztályt megbízták a tűzőrség megszervezésével. 5. A szovjet parancsnokság a hídprovizóriumon szűk, 70 méteres hajózási nyílást létesített. Üzembe helyezése után a hajóforgalom fennálló korlátozását megszüntethették. 6. A sebességkorlátozást a híd további átépítésével 1946. elején sikerült feloldani, ami az újjáépítés igen számottevő eredményét jelentette. 99 Budapest, 1945. szeptember 2. A KKM A DUNA-HIDAK VASANYAGÁNAK LEGYÁRTÁSÁHOZ VOROSILOV MARSALL TÁMOGATÁSÁT KÉRI A közelmúlt fasiszta rombolások áldozatául esett nagyszámú magyarországi híd közül különösen sürgős és létfontosságú a budapesti déli összekötő vasúti Duna-híd jégzajlásnak is ellenálló módon való átépítése, valamint a volt közúti Ferenc József híd helyreállítása. Ez utóbbi híd helyén készült ideiglenes áthidalás egy része hajókra van építve és így a jégzajlás bekövetkeztekor tovább nem tartható, az összekötő vasúti Duna-híd pótlására készült ideiglenes híd jármai pedig a szakkörök megállapítása szerint közepes jégzajlásnak sem fognak tudni ellenállni. E hidak nélkül nemcsak a főváros közlekedése bénul meg, hanem az egész ország vasúti közlekedése is egymástól különálló két részre szakadna. Ez a körülmény károsan befolyásolná Magyarország jóvátételi teljesítőképességét és részben ezért, részben az ebből származó nagy gazdasági károkra tekintettel gondoskodnom kellett a kielégítő megoldáshoz szükséges vasszerkezetek gyártásáról. A hidak vasanyagának kihengerlése az ózdi vasgyárban a megindult jóvátételi szállítások mellett, a hengersorokon mutatkozó szabad teljesítőképességek lehetőség szerinti kihasználásával folyt. A közelmúltban a jóvátételi szállításoknál mutatkozó bizonyos elmaradások miatt Salasov alezredes úr az említett két híd céljaira a további vasanyag gyártását megtiltotta.
