Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

VI. A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

A KKM Hídosztályán tartott értekezleten Barta főosztályvezetőn kívül részt vettek a MÉMOSZ elnöke Somogyi Miklós, titkára Reszegi Ferenc továbbá a Kossuth-híd vállalkozói munkaközösségének képviselője és a KKM helyszíni építésvezetője. Megállapították, hogy a Kossuth-híd rendkívül fontos munkahelyének szakmunkásokkal való ellátását elsősorban az akadályozza, hogy a kollektív szerződéses béreket a magánépítkezéseknél nem tartják be, hanem a vállalkozók egymásra licitálnak. Ezen kívül a könnyű kereseti lehetőségek sok munkást improduktív foglalkozásokból való megélhetésre csábítanak. A MÉMOSZ képviselői kérték, támogassa a KKM azt a törekvésüket, hogy kötelezővé tétessék a szakszervezeti munkaközvetítés és a testi munkások ettől függően kapjanak élelmiszerpót jegyeket. A vidéki munkások felszállításához Törökszentmiklósra és Hódmezővásárhelyre egy-egy vasúti vagont, Ceglédre pedig egy teherautó biztosítását kérték a minisztériumtól. A szövetség részéről elvileg elfogadták azt a Kossuth téri cölöphíd építésénél a prémiumos munkavégzési (akkordmunka) rendszer soron kívüli életbe léptetését. Ennek kapcsán kereste meg a KKM a MÉMOSZ-t a közölt levélben is, melyhez a C. alatti levél másolatát is mellékelték. 96/C Budapest, 1945. június 16. A KKM ÁTIRATA AZ IPARÜGYI MINISZTÉRIUMHOZ A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA ÜGYÉBEN Közlöm Miniszter Úrral, hogy az elrombolt hídjaink helyreállítását a vas- és faanyagok megszerzésének rendkívüli nehézségein kívül még az építőipari szakmunkaerő (ács, kőműves, lakatos, kovács, stb.) hiánya is nagymértékben akadályozza. A rendelkezésre álló kicsiny létszámú munkásság egy részét ugyanis a spekulációs és konjunkturális célzattal végzett magánépítkezések a MÉMOSZ-szal kötött kollektív szerződés kikötéseit nagymértékben túlhaladó órabérekkel a maguk részére sajátítják ki; a munkásság más része pedig a feketepiac könnyű kereseti lehetőségeitől megszédítve nem hajlandó építő munkát vállalni. Mivel a hidak újjáépítése szakmunkaerő nélkül nem történhetik meg, ebben a kérdésben alábbi javaslataim szerint sürgős intézkedéseket kérek. Mindenekelőtt fontosnak tartom az egységes szakmunkaerőgazdálkodás bevezetését, ha kell, a kötelező újjáépítési munkákra vonatkozó és hatósági élelmiszerellátáshoz köthető munkakényszer alkalmazásával. Ebben a tekintetben hasznos segítséget nyújthatna a MÉMOSZ a szakszervezeti munkaközvetítés kötelezővé tétele esetén annak az újjáépítés szükségletei alapján megszabott sorrendje szerinti lebonyolításában és a dolgozók hatósági élelmiszerpótjegyeinek ehhez kötött kiosztásával. Szükségesnek tartom továbbá a magánépítkezéseknek építési engedélyhez való kötését és azoknak anyag, munkaerő és szállítóeszközök hiánya miatt szükséges szigorú szabályozását és fontossági sorrendjének megállapítását. Mindezek az eszközök elsősorban a legsürgősebb újjáépítési munkák részére, legelőször is a hídépítések