Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

V. A GAZDASÁGI VASUTAK HELYREÁLLÍTÁSA

hogy a megjelölt mezőgazdasági magánvasút a földbirtokreform végrehajtása során tényleg feleslegessé vált-e és hogy közeli üzembehelyezése nem remélhető-e? Rostásy Karczag Tisztázat. - UMKL Közi. M. 1/1. 1947-3166. A miniszter a jelentésre ezt írta: Minthogy az I.M. a rendelettervezetet az előírt 15 nap helyett 4 hónap alatt sem készítette el, készítsünk mi tervezetet és az érdekeltekkel történt megbeszélés után terjesszük a minisztertanács elé. A 903011947. Korm. sz. rendelet a gazdasági vasutak helyreállítása és üzembehelyezése tárgyában 1947. július 25-én jelent meg. (v.o. 85. dok.). 1 Ld. az előző 83/A. sz. dok. 2 Az 1946. december 4-én kelt átirat szerint az iparügyi miniszter közölte, hogy a vasúti anyagok igénybevételét a közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben fogja foganatosítani. 3 Karczag megjegyzése: „Véleményem szerint itt nem egyszerű „elhagyott vagyontárgyakról" van szó. A 3 éves terv keretében ezeknek a vasutaknak nagy szerepet szántunk. A rendeletet feltétlenül a Közi. miniszternek kell elkészíteni, hogy az egész kérdésnek egy gazdája legyen". 83/C Budapest, 1947. január 25. A KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM JELENTÉSE A MINISZTERNEK A MEZŐGAZDASÁGI VASUTAK KÖZPONTI INTÉZŐ SZERVÉNEK FELÁLLÍTÁSÁRÓL A mezőgazdasági vasutak az elmúlt évek eseményei során súlyosan megrongálódtak. Ezen romlási folyamat — szemben az egyéb kisvasutakkal, melyeknek többé kevésbé már van üzembentartó birtokosuk — gyakorlatilag mind a mai napig is tart és csak akkor fog megszűnni, ha olyan új tulajdonos kezébe kerülnek, aki megfelelő szakismeret mellett a szükséges szervekkel és legfőképpen pénzügyi alappal rendelkezik ahhoz, hogy ezen vasutakat újjáépítse és üzemben is tartsa. A jelenleg érvényes jogszabályok alapján ez a feladat a földművesszövetkezetekre vár és elgondolásunk szerint a hároméves terv keretében fogja megfelelő anyagi bázisát megkapni. Szorosan vett újjáépítésről kell itt beszélnünk, mert nem a régi állapot helyreállítása, hanem részben felbontás, részben hozzáépítés útján az új igényeknek megfelelő, új, lehetőleg nagyobb egységekbe való összevonás a cél. Hogy ez a szándékunk a hároméves terv keretében valóban végrehajtható legyen, igen fontos előkészítő munkák elvégzése szükséges.