Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

IV. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSE A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN

park álljon rendelkezésre. A minisztérium előírása szerint a NV a nagyobb és hosszabb időt igénylő újjáépítési munkák háttérbe szorításával a gyorsabban befejezhető ún. futó javításokat, valamint a fővizsgázást végezte az év derekáig és ez időpont után tért vissza a már módosított (felemelt) beruházási terv teljesítésére. 1949. évben a beruházási tervet a MÁV egésze részére állították össze és azt az Országos Tervhivatal ebben az értelemben hagyta jóvá. A hiteleket is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya tartja nyilván és gondoskodik azok felhasználásáról. A beruházási tervnek ebből a felépítéséből folyik, hogy a NV és az ÁEK is saját beruházásnak minősíti a jármű újjáépítést, holott 1949. július 1-től az már a vállalat tevékenységi körébe eső termelő munka. A NV vonatkozásában tényleges beruházásnak tekintendő, az ÁEK által „egyéb beruházás" cím alatt felsorolt létesítéseket a minisztérium említett főosztálya saját gesciójában adta vállalatba és végezte a vállalkozók számláinak ellenőrzését, valamint kifizetését. E beruházások pénzügyi lebonyolítása — a vizsgált időszakban — a NV könyveiben nem jelentkezik. A NV beruházásait csak 1950. január 1-től irányozza elő és foganatosítja. Az ÁEK jelentésében közölt teljesítési adatok a NV által vezetett tervnyilvántartási szabad lapokon kimutatott adatokkal csak részben találtuk egyezőnek. Eltérést állapítottunk meg a jármű újjáépítés csoportosításában a 3. tétel alatt felsorolt teherkocsi újjáépítés (a tényleges elszámolt költség 868 149,73 Ft) és az 5. sz. teherkocsi légfékkel felszerelése (462 766,42 Ft) tételnél. Az ÁEK által beruházás cím alatt ismertetett tételek műszaki teljesítményét és 1949. december 20-i időponttal könyvelt tételekkel bezáróan a pénzügyi felhasználást az alábbiakban ismertetjük. Bevezetésül megemlítjük még, hogy a MÁV beruházási hitel tervezett összegében csak a közvetlen anyag és bér ráfordítást vette számításba, míg az általános költségek (rezsi) fedezetét rendes költségvetése keretében irányozta elő. Ezért 1949. július 1-től már a NV teljesítményét két számlában számlázta éspedig l-ben a közvetlen anyag és bér ráfordítást, amelynek összegét a Magyar Beruházási Bank NV-től igényli és a 2-ben a közvetlen bérnek szeptember 30-ig 400%-t és október 1, után 300%-t kitevő általános költség fedezetét, amit a MÁV Vezérigazgatóságtól szed be. Ad. 1. (K.L.I.004)4 beruházási egységszámon a MÁV egésze részére és Íja 12 020 000,— Ft összegben nyitott folyó évi hitel terhére az előirányzott 2250 db teherkocsi helyett 2680 db-ot építettek újjá. Közlés szerint a hitel-túllépés a keretösszeg 5%-a körül fog mozogni. A MÁV és a N.V. is a teherkocsik különféle fajtáit (hűtő-kocsi is) egy beruházási egységszámon kezeli, vagyis a műhely e tételénél (5 721 000,- Ft hitel - kb. 5 649 000,— Ft teljesítés) december 20-i időponttal megtakarítás jelentkezik, de előreláthtaóan ez évet költségtúllépéssel. Ad. 2. A gőzmozdony újjáépítést (KX.I.004/1. egys. szám) a műhely még 1948. évben megkezdte, a felmerült és a minisztérium részére elszámolt teljes költség 438 000,— Ft. Az említett szabad lapokon szerepelt és az előzőekben kimutatott összeg az 1949. évben felmerült közvetlen anyag és bérköltség összege.