Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

elaggot munkavállalók és hozzátartozóik alig 4—5%-át kapták az egészséges dolgozók keresetének. A múltban a szolgáltatás az öregségi biztosításban csak a 65. életév betöltésével nyílott meg, jelenleg ez már a 60. életév betöltésével elérhető. Az özvegyek rokkantságuk esetén, illetve amíg a múltban a 60., jelenleg már az 50. életévük elérése, sőt a 2 gyermekes özvegyek egészségi állapotukra tekintet nélkül a korhatár elérése előtt is jogosultak az özvegyi ellátásra. 1947. évi január hó 1-től az árvák általában 16., a tanuló és hivatásra való kiképzésben részesülő árvák kivétel nélkül 24. életévükig jogosultak az ellátásra. Az ÖRA ellátottjai az ingyenes betegségi biztosításon felül ugyanolyan feltételek mellett, mint a tényleges alkalmazottak, tüzelő,- és világítóanyagban az összesen 10 éven át dolgozók és családtagjaik menetkedvezményben részesülnek. Az öregségi és rokkantsági alapnak több ingatlana van, amelyeken ellátottjainak szeretetházat, üdülőt óhajt létesíteni. A balatonakarattyai és dobogókői telkei elsőrendű balatoni, illetve magaslati üdülő, vagy szeretetház építésére alkalmasak. 8. AZ ÁLLAMVASUTAK BETEGSÉGI BIZOTOSÍTÓ INTÉZETE Az intézet 1923-ban alapíttatott, és elődjei voltak az 1891-ben felállított betegsegélyező pénztár, majd 1907—1923-ig két párhuzamosan működő intézmény: a Külön Betegsegélyző Pénztár és a Vállalati Betegsegyélyző Pénztár. A MÁV Betegségi Biztosító Intézete felöleli az összes tényleges évi fizetéses és nem évi fizetéses alkalmazottak, a nyugellátásban, továbbá az öregségi stb. ellátásban részesülő, valamint a betegségi biztosító intézeti alkalmazottak és végül az önkéntesen biztosítottak betegség esetére való biztosítását. A MÁV Betegségi Biztosító Intézete, az Országos Társadalombiztosító Intézet után az ország második legnagyobb biztosító intézete. Az elmúlt háborús események nem csak az államvasutak üzemét, de az államvasutak szociális és jóléti intézményeit, így közöttük a betegségi biztosító intézetet is tönkretette. A háború befejezésekor alig lehetett remélni, hogy az államvasúti jóléti intézmények belátható időn belül hivatásuknak eleget tudjanak tenni. Az általános rom és pusztulás helyébe a rövid két esztendő céltudatos és kitartó munkája a vasutasság szociális intézményeinek újjáéledésében elismerésre méltó eredményeket hozott létre. Az államvasúti személyzet legnagyobb szociális intézménye a Betegségi Biztosító Intézet budapesti MÁV kórháza és központi rendelője, a főváros ostroma alkalmával igen súlyosan megrongálódott. Az ostrom alatt és azt követően is a kórház csak az óvóhelyül szolgáló alagsorban fejtheti ki működését. A romok és törmelékek eltakarítása után azonban haladéktalanul megindult az építőmunka. Hónapról hónapra több és több helyiséget sikerült rendeltetésének átadni. 1945. év elején az óvóhelyen 220 ággyal működött a kórház, az év végével pedig már 400 beteg ellátására volt képes. Különlegesen nagy tejesítmény és munka eredménye volt, hogy az 1946. évi infláció idején a kórházi betegek orvosi és gyógyszer ellátása, valamint az élelmezés is biztosítható volt. Az újjáépítés munkája annyira sikerült, hogy a budapesti