Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

III.AVASUTAK A STABILIZÁCIÓ IDEJÉN

7. Bronzágycsészék helyett temperöntésű ágycsészéket használunk.

5 = === Az 1946. évben ily módon 10 000 db bronzágycsészéi helyettesítettünk temperöntésű ágycsészével. . . Megtakarítás: 320 000 Ft 8. Tömör gyorsacél kések helyett ún. lapkás késeket alkalmazunk. = = ily módon 1000 kg gyorsacélt takarítunk meg... 48 000 Ft 9. Az ötvözött acélból készült szerszámok helyett lehetőség szerint szénacél szerszámokat alkalmazunk. = Az egy év alatt ily módon 6000 kg ötvözött acél helyettesíthető szénacéllal.. . Figyelembevéve a szénacél szerszámok rövidebb élettartamát, a megtakarítás 24 000 Ft 10. A minőségi acélok helyett kereskedelmi minőségű acélanyagot alkalmazunk, ami ócska használható anyagok formájában áll rendelkezésünkre. = A szóban levő módon egy év alatt mintegy 50 000 kg-t építünk be. A megtakarítás 80 000 Ft 11. Az azonos alkatrészeket ugyanazon műhelyben gyártjuk, hogy a tömeggyártás előnyeit kihasználhassuk. = Ezek az előnyök nemcsak az előállítási ár alacsonyabb voltában, hanem a gyártmány minőségének és tartósságának javulásában is mutatkoznak. Fenti módon a járómű javításra fordított időnek a gépi megmunkálásra eső részéből kb. 5°/

0-os megtakarítást értünk el. Ez egy év alatt 120 000 munkaórát tesz ki, a megtakarítás tehát 190 000 Ft 12. A külső sínt szolgáló gépi megmunkálásokat elhagyjuk. = Ez egy év alatt kb. 36 000 munkaórát jelent; a megtakarítás 57 000 Ft 13. A cserejavítás rendszerét kocsialváz alkatrészekről a kocsiszekrény alkatrészekre is kiterjesztjük. = A cserejavítás nyújtotta szervezési lehetőségek (tömeg javítás, munkamegosztás, gépi megmunkálások célszerűsítése) kihasználásával 180 000 munkaórát nyerünk, a megtakarítás tehát: 280 000 Ft 14. Az eddigi hónapok termelési adatai alapján f. évben mintegy 24— 30 000 tonna szénpernye összegyűjtésével és értékesítésével számolunk. = Az 1938. évi szénpernye értékesítési lehetőségekkel szemben — amikor a szénpernyének csak kis részét tudtuk értékesíteni, és nagyrészt feltöltési anyagként használtuk —, előreláthatóan egész termelésünket értékesíteni tudjuk és ezáltal a ma érvényes ártényezőkkel számítva: az 1938. évi 1,50—2,0 pengős tonnánkénti szénárral szemben, mely ma a szén szorzószámmal kb. 4,50—6,0 forintnak felel meg, a szénpernyét az 1943. évi ármegszabást és a szén szorzószámot figyelembevéve tonnánként legalább 20 forintos árért, tehát kb. 400%-al előnyösebben értékesítjük. Az 1938. évvel szemben a nagyobb bevétel 100 000 Ft 15. Üzletvezetőségenként kis mozgó hídépítő szerelvények felállítása. Kisebb, főként betoncső, kavicságyas, beton és vasbeton hidainknak ön-