Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

de mozdonyok javítására nem. A sérült vasúti kocsik javításához a MÁV súlyosan megrongált főműhelyei már január végén hozzákezdtek. Az Északi és István-telki főműhelyek április 20-ig 987 vagon nagyjavítását, a fiókműhelyek 1089 kocsi kisebb futójavítását végezték el. A javítási munkaterv szerint a három főműhelynek 1945. december 22-ig 4000 vasúti kocsi — ebből 3040 tehervagon — fővizsgálatára vagy nagyjavítására volt kapacitása. A javítások szaporítása megkövetelte a főműhelyek kocsiosztályainak helyreállítását, mozgóműhelyek szervezését, az anyag és alkatrészszükséglet felttétlen biztosítását. Az Államvasutak újjáépítésére azonban a MÁV és felügyeleti hatósága, a KKM az adott helyzetben nem rendelkezett elegendő anyagi eszközzel, ezért szükség volt az országos szintű közigazgatási, gazdasági érdekképviseleti és egyéb szervek terjes mértékű támogatására is. Arccal a vasút felé! 1945. május 4-én a KKM-ben az érdekeltek részvételével értekezletet tartottak. Bebrits Lajos, Karczag Imre és más kommunista szakemberek előterjesztették az Iparügyi Minisztérium, a GYOSZ, az Országos Gazdasági Tanács, a MÁVAG és a szakszervezetek képviselői elé a programot, hogy a vasutat tegyék az ország újjáépítésének első helyére. Javasolták, hogy hozzanak létre tárcaközi bizottságot a vasúti járművek gyártásának és javításának meggyorsítására, zárolják a szükséges anyagkészleteket, vonják be a mozdonyok és vagonok újjáépítésébe a munkák elvégzésére alkalmas magángyárakat is. Bebrits és Karczag igényelték a szakszervezetek és az ÜB segítségét (ld. a 24. sz. dok.). A résztvevők bizonyos fenntartásokkal elfogadták a programot és támogatásukról biztosították a KKM-et és a MÁV-ot. A tárcaközi bizottság a 2559/1945. ME sz. rend. alapján hamarosan dolgozni kezdett. A KKM április 20-tól hat értekezleten tárgyalásokat folytatott hét nagy magánvállalattal annak érdekében, hogy vállalja el az év végéig okvetlen helyreállítandó 10 000 sérült tehervagon 50%-ának a munkálatait. A megállapodásokat 1945. május 19-én kötötték meg (ld. a 27. sz. dok.). A gyárak az általuk elő nem állítható alkatrészeket megkapták a Vasútügyi Tárcaközi Bizottságtól. Mivel a tehervagonok sérülésének a mértéke nagyon változó volt, a javításokat nem darabszámra,hanem a havonként ráfordítandó munkaóra mennyiségében szabták ki (ld. a 27. sz. dok.). 1945 áprilisától május 20-ig így a KKM és a MÁV Igazgatóság részletesen kidolgozta és megindította a MÁV vonalhálózatának és legszükségesebb gördülőanyagállományának a helyreállítási programját. 1945. május 20—21-én az MKP országos pártértekezletet tartott és határozatot hozott a politikai helyzetről és a párt feladatairól. Jóváhagyták a vasúti közlekedés és a posta helyreállítására fősúlyt fektető áprilisi gazdasági programot. Feladatul tűzték ki, hogy az ipari munkások — elsősorban a vasutasok — állami áron kapják meg a legfontosabb élelmiszereket és ruházati cikkeket.

43