Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!
sürgősségi sorrendjét, és ezt összhangba hozta az orosz katonai parancsnokságnak kívánságaival. Megállapította Budapest Déli Pályaudvaron szükséges munkálatokat a szénrakodás, darabáru kezelése, a romlandó áruk forgalma és a fűtőház szempontjából. Részletes tanulmányokat folytatott a Budapesten létesítendő rendező pályaudvarok fogadó- és irányvágányainak mennyisége tekintetében. Az Államvasutak újjáépítésére a hivatal 10 évre terjedő tervezetet dolgozott ki. Megállapította ennek anyagszükségletét és elkészítette a költségszámításokat is 1938. évi pengő értékben. A tervezet az alapépítmények helyreállítására, illetve újjáépítésére az 1946. évtől számított 2, a felépítményekére 3, a magasépítményekére, műszaki berendezésekére és az egészségügyi berendezések és intézményekére 5 évet, hidak építésére, nagy állomások korszerűsítésére, új pályaudvarok létesítésére, járóművek helyreállítására és új járóművek beszerzésére, a „MÁVAUT" újjászervezésére, végül sport és kulturális intézmények újjászervezésére tíz évet állapít meg. 10. Általános igazgatás A helyreállítási munkákon egész személyzetünket intézményesen foglalkoztattuk. Ezzel kapcsolatosan a főváros polgármestere és rendőrkapitánya útján alkalmazottainkat mentesítettük az egyéb közmunkákon való részvétel alól. Ez a mentesítés mai napig tart. A felszabadulás utáni első napokban minden szolgálati helyen megalakultak az üzemi bizottságok. Alkalmazottaink egy nagyobb része harci cselekményekkel kapcsolatban orosz hadifogságba került. Ezek szabadon bocsátása érdekében több akciót indítottunk, melyek részben eredményre is vezettek. Április hótól kezdődően Csehszlovákiából, majd Jugoszláviából a kiutasított alkalmazottaink azonnali megsegítésére gyors segélyek folyósítását engedélyeztük. Jelentkezésük, illetményeik, elhelyezésük és igazolásuk tekintetében megfelelően intézkedtünk. Április hó végén megkezdtük alkalmazottaink igazolását. Az újjászervezéssel kapcsolatban a nyilvántartásokat, segédeszközöket, rangsorokat stb. rekonstuálni kellett, ami figyelemmel arra, hogy a nyugatra távozott igazgatósági alkalmazottak minden személyzeti rangsort és fontosabb nyilvántartást magukkal vittek, a megmaradt nyilvántartások pedig a harcok alatt megsemmisültek, igen tetemes munkát jelentett. Ilyen körülmények között kezdődött meg 1945. április hó elején a 200/1945. M.E. és a 285/195. M.E. sz. rendelet alapján a tömegesen beérkező rehabilitációs kérelmek tárgyalása; a személyzet pontos számbavétele és a tisztviselői, segédtiszti és altiszti rangsorok felülvizsgálata, az elmenekült alkalmazottak összeírása, a volt honvédelmi munkaszolgálatosok jogviszonyának rendezése. A Főorvosi Hivatal a felszabadulástól május hó végéig az egészségügyi szolgálat zavartalan ellátása érdekében a lakóhelyükről eltávozott, vagy katonai szolgálatra bevonult ellenőrző és pályaorvosi megüresedett állásokat ideiglenesen helyettesítéssel betöltötte. Az akkor mutatkozó orvoshiány miatt az állások betöltése csak fokozatosan történhetett. Ez idő alatt — pályaorvos hiányában — főorvosi hivatalunk orvosai látták el a járóbetegeket, sőt a fekvő betegeket is látogatták. Minthogy az ország
