Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)
II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!
nehézséget okozott, hogy a fenyőfa behozatal megszűnése miatt puhafa szükségletünket is keményfával kellett pótolni. Erősáramú villamos berendezéseinkből május hó végéig helyreállítottuk a budapesti nagyfeszültségű kábelhálózatot olyan mértékben, hogy három főműhelyünk és a fontosabb budapesti állomásaink részére az energia-szolgáltatást megkezdhettük. Szolgálati helyeinket leszereltük a megsérült villamosvezetékeket és szerelvényeket; az így nyert anyagból helyreállítottuk az üzemünk viteléhez szükséges legfontosabb berendezéseket. Kocsik javítását műhelyeink, fűtőházaink fiókműhelyei és a műszaki kocsihivatalaink végezték. Megjavítottunk a felszabadulástól május hó 22-ig 169 személykocsit és 5712 kalauz- és teherkocsit. Jelentős teljesítményt jelentett a pályákat elzáró kocsironcsok eltávolítása és a kisiklasztott kocsik beemelése is. Ebben az irányban végzett munkánkról közvetlenül a felszabadulás utáni időkből nyilvántartásunk nincs. Erre vonatkozó első feljegyzésünk május 10-ről szól. Igen sok esetben, főként ott, ahol különleges szaktudás volt szükséges, a műhelyi és vontatási személyzet hidak és egyéb műtárgyak roncsainak eltávolítását is végezte. A vontatási berendezések helyreállítását a felszabadulás után, az üzletvezetőségek vezetése mellett a fiókműhelyek és a vontatási személyzet haladéktalanul megkezdték. A közlekedés fejlődésével ebbe a különleges szakismeretet igénylő munkába fokozatosan bekapcsolódott az Északi Főműhely is. A főműhelyet jól felszerelt szerelőkocsikkal láttuk el úgy, hogy a helyreállító munka az egész hálózaton teljes erővel megindult. A munkálatok tervszerű és egyöntetű végrehajtásának biztosítására az Igazgatóság vontatási osztálya keretében vontatási eszközöket helyreállító csoportot szerveztünk. Szociális téren munkásaink ellátásáról a lehetőséghez képest gondoskodtunk. A helyreállítás ütemét lényegesen hátráltatta az anyaghiány (főleg vasban), az élelmezési és tüzelőanyag ellátási, az utazási nehézségek és a munkafegyelem lazulása. 4. Forgalmi szolgálat Első és legfontosabb teendő volt a személy- és áruforgalom felvétele. A forgalmat vegyesvonatok beállításával vettük fel. A vasúton kívül álló okokból kocsirakományú tételben az élelmiszerek szállítása jóidéig szünetelt, vagy csak igen korlátolt mértékű volt. Megindult tehát az élelmiszereknek kézipoggyászként való szállítása, aminek elfajulásaként az ún. batyuzó feketézés jelentkezett. A batyuzó feketézés letörésére megszerveztük már a kezdeti időben az 50 kg összsúlyig terjedő élelmiszer küldeményeknek személyvonatokkal expressáruként való továbbítását, majd fokozatosan, amint annak lehetősége elérkezettforgalomba helyeztük a gyorsáru gyűjtőkocsikat; megszerveztük a tejszállító Forda kocsik menetét és végül a kisebb mennyiségű tej és darabáru küldemények továbbításának lehetőségét. Ugyancsak lehetővé tettük, hogy Budapest-Nagyvásártelepre a kocsirakományú zöldség, gyümölcs és főzelékfélék akadálytalanul továbbíttassanak. 15* 147
