Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

II. ARCCAL A VASÚT FELÉ!

5. Részben azért, hogy a szövetkezet megindítása lehetővé váljék, de azért is, hogy a vasútintézet ellenőrzési joga hatékonyan érvényesüljön, a MÁV üzletrészek jegyzésével vegyen részt az alakításban, még pedig oly mértékben, hogy a MÁV az alakuló közgyűlésen az üzletrészek többsége révén a vezetésben és ellenőrzésben megfelelő befolyáshoz jusson. 6. Biztosítandónak tartom, hogy a felügyelőbizottság elnöke mindenkor a MÁV által delegált egyén, vagy tag legyen és addig, amíg a MÁV tőkéje a szövetkezetben üzletrész alakjában használtatik, a MÁV ellenőrzési joga érvényesüljön. 7. Azoknak a tényleges alkalmazottaknak, akik a szövetkezet, vagy szakszervezet felkérése alapján, a megalakítandó szövetkezet ügyködésében részt akarnak venni, ezt a legmegfelelőbb módon, a szolgálat érdekeit szem előtt tartva meg lehessen engedni. 8. A szükséges elárusító és raktárhelyiségeket, esetleg az irodahelyiségeket is a MÁV nélkülözhető helyiségeiből díjmentesen, vagy legfeljebb igen alacsony bérért bocsássa rendelkezésre. 9. Az üzleti berendezés céljára a MÁV nélkülözhető anyagát ingyen, vagy kölcsönképpen átengedhesse a szövetkezetnek. 10. A MÁV saját belátására bizassék, hogy üzletrészét a szövetkezetből mikor vonja ki. A nagy horderejű és a fent előadottakban kifejezésre jutó szociális szempontokat figyelembe véve, tisztelettel kérem, hogy javaslatomat elfogadni és ezzel a szándékolt cél elérését lehetővé tenni méltóztassék. Bánhidi Fogalmazvány. — MÁV lg. 1945-7672. A vasutasok élelmiszer- és ruhaellátásának biztosítása az első békés napoktól a legnagyobb gondok egyike volt, főleg Budapesten. Vas Zoltán közellátási kormánybiztos a lefoglalt lélelmiszerküldemények közül bizonyos mennyiséget a MÁV számára juttatott. Az Igazgatóságon az elsők között indult meg az üzemi étkezés — ebédre egy tál ételt kaptak az alkalmazottak. A KKM a MÁV Igazgatóságot is ösztönözte, hogy az alkalmazottak élelmiszerellátásáról maga is igyekezzék bevásárlások útján gondoskodni. A Közellátási osztály az ellátást beszerző csoportok útján igyekezett megoldani. Gerő Ernő első miniszteri nyilatkozatában (Sz. N. 1945. május 13.) ígéretet tett, hogy biztosítja a vasút helyreállításán dolgozók ellátását. A KKM május 24-re értekezletet hívott össze az élelmiszerellátás nehézségei tárgyában, amelyen a közellátási hatóságok (a minisztérium és a kormánybiztonság) hozzájárultak a MÁV Konzum Szövetkezet létrehozásához (UMKLKKM-IIll -1945-5940.). A MÁ V Igazgatóság 1945. május 23-án tartott vezetőségi értekezleten tárgyalta meg a szövetkezet alapelveit. Az itt elhangzottak alapján tette az igazgatóság a KKM-hez a dokumentumban közölt javaslatot. A KKM 1945. május 29-én kelt 6900/1945. II/1. számú rendeletében hozzájárult a Szövetkezet létesítéséhez és egyben felhívta az igazgatóságot, hogy a szociális célokat szolgáló szövetkezet megalakításáról és működésének megkezdéséről haladéktalanul gondoskodjék. Az első árudat Gerő miniszter 1947. június 7-én a Dunakeszi Főműhelyben ünnepélyesen megnyitotta. A tervek szerint a fővárosban és környékén 10, vidéken pedig mintegy 30 fiókot szándékoztak létesíteni. A Konzum 1948. novemberéig működött.