Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

I. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

partja közötti közlekedés rendkívüli nehézségei miatt a budapesti Déli üzletvezetőségen belül budai törzset neveztek ki, mellyel egy csónak segítségével tartották fenn az állandó érintkezést (MA V lg. — Vez. ért. jkv. 1945. február 28.), így rendszeresen kaptak jelentéseket az újjáépítés előrehaladásáról. Az itt közölt jelentést Zacharias László beiktatta, majd kiszignálta az A-G főosztályokra, ahol az ügykörüket érintő kérdéseket külön tárgyalták. 1 Kelenföld—Pusztaszabolcs és Kelenföld—Torbágy között vették fel a személyforgalmat. 2 A felvett kérdések: A főo.: a jelentkezett alkalmazottak között vannak az nyugdíjból korábban visszarendeltek, tényleges nyugdíjasok és IBUSZ tisztviselők is. Mi legyen további foglalkoztatásukkal? Kérték továbbá az élelmiszerellátás sürgős megoldását és a VH által jóváhagyott igazolványok kibocsátását. Közölték, hogy az üzemi bizottságot Hendel igazgatóhelyettes kijelölte, és kérték ennek jóváhagyását. Elnöke Tolnay Lajos, helyettese Faragó Béla lett. B főo.: Az elmaradt február-március havi illetmények kifizetését és 200 000 P készpénzt kértek. C főo.: A Pusztaszabolcsig, ill. Torbágyig felvett személyforgalom díjszabási kérdéseinek rendezését kérték. D főo.: Rendelkezést kértek a Déli pu. megépítésének, helyreállításának mérvéről, a pályafenntartáshoz pedig szerszámokat, anyagokat, továbbá távbeszélő felszereléseket. E főo.: Anyagot kértek vágányok, gépkocsik rendbehozxtalához. F főo.: A dorogi vonalon egyelőre nem engedélyezték a személyforgalmat, sürgősen kérték, hogy az Elektromos Művek és a MÁV mozdonyok szénszükségletének beszállításához mozdonyokat kapjanak. G főo.: 10 — 10 palack oxigént és dissous gázt, világító és motorolajat, távbeszélő berendezéseket kértek. 10/A Budapest, 1945. február 28. A MÁV IGAZGATÓSÁG A BUDAPESTI MUNKÁS-ÓRABÉREK UTÁN SÜRGŐSSÉGI PÓTLÉK ENGEDÉLYEZÉSÉT KÉRI A KKM-TŐL A felszabadulás óta Nagy-Budapest területén a munkásórabérek jelentékenyen emelkedtek. A szakszervezetektó'l nyert értesülésünk szerint Budapesten a magániparban és vállalatoknál idénymunkásoknak jelenleg a következő' órabéreket fizetik: szakiparos 6—8 P, betanult munkás 5—6 P, férfimunkás 4 P. Ezzel szemben az érvényben lévő 73086/1944. ig. sz. rendelet alapján a MÁV a következő órabéreket fizeti: szakiparos 1 — 1,60 P; betanult munkás 0,86—1,50 P; férfimunkás 0,80-1,10 P; Ezekhez az órabérekhez különböző pótlékok is járulhatnak (veszélyességi pótlék 20%, piszkossági pótlék 25%, műhelyi pótlék 25—30%). Minthogy a fennálló rendelkezések alapján fizethető órabérek a magán vállalkozásoknál fizetett órabéreknek egyharmadát is alig érik el, ilyen körülmények között sürgős munkáinkhoz munkásokat, főleg szakiparosokat felvenni csaknem lehetetlen. Figyelmet érdemlő körülmény az is, hogy jelenleg Budapesten a MÁV