Pálmány Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 5. Budapest, 1981)

I. A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA

tünk szaktudásának, szorgalmas munkájának és a magyar haza iránti szeretetének köszönhetjük. BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEK Az orosz haderő bevonulásakor az üzletvezetőség területén a biztosító berende­zések közül csak Mezőkövesd és Ludas állomás biztosító berendezése maradt teljesen ép állapotban, Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomás berendezése pedig alig sérült meg. Valamennyi többi állomáson, úgy a biztosító berendezések, valamint a távíró, és távbeszélő és harangjelző berendezések teljesen tönkre voltak téve. A távirda­mesteri és szemafórmesteri helyek robbantva, kifosztva. A Szakembereinknek sem műhelyük, sem anyagok, sem szerszámok tárolására szükséges helyiségük nincs. Üzletvezetőségünk területén a Sátoraljaújhely—miskolc—hatvani és miskolc— bánréve-i vonalon ezideig 2—2 telefonáramkört és 1 — 1 távírda vonalat létesítettünk és tartunk üzemben. Egy-egy második távíró vonal építés alatt áll. Az állomásokon a legfontosabb váltókat váltózárakkal lezártuk és az állomás­fedező jelzőket működésképes állapotba hoztuk. A legsürgősebben szükségünk volna szerszámra, hogy gazdaságosabban és gyorsan dolgozhassunk. Sok jelzőnk betét (lámpa) hiányában nem világítható ki, betétek pótlása szükséges. A távbeszélő készülékek közül azok, amelyeket a távolsági vonalakba kapcsoltuk be, nem megfelelők, mert ellenállásuk csak 160 Ohm. Ezek kicserélésére szükségünk lenne legalább 30 db nagy ellenállású (legalább 2000 Ohm) telefon készülékre. Minthogy a magyar királyi posta még mindig nem végzi a távírda és telefon vonalak fenntartását és ezen munka is a vasútra hárul a vonal építéssel együtt, a postát ezen munkák elvégzésére utasítani kellene. A postát ebben az értelemben már megkerestük, de arra való hivatkozással, hogy a vasútközlekedés még nem megfelelő és az utazási lehetőség még nagyon korlátozott, ennek a kívánságnak megfelelni nem tud. A távírda és telefon vonalak karbantartásához sürgősen szükség volna telep anyagokra különösképpen rézgálic, rézelem, horganyelem, szalmiák só és zacskó­elemekre. A távirdaintézőség kassai javítóműhelyében volna még telefon és egyéb most kiválóan használható készülék, ezeket azonban már elhozni nem tudjuk, mert arra még vonatközlekedés nincs és más közúti közlekedési alkalmatosság nem áll rendelkezésünkre. SZERTÁR A németek 1944. december hó 2-án szertáraink nagy részét felgyújtották, más részét felrobbantották. Azokat a szertárakat pedig ahol az épület nem semmisült meg, teljesen kifosztották a németek. Ezáltal anyagszükségletünk általában minden szertárunknál 95—98%-al csökkent. A december 3-ika után rendelkezésünkre álló anyag mennyiséget, tehát a két-három %-ig terjedő anyagkészletet a romok alól mentettük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents