Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

Ezek az árak voltak a csúcsok, és kb. február 1-tŐl 15-ig voltak érvényben. Azóta az áraknak 20-30 %-nyi letörése tapasztalható. Ennek az árletörésnek az oka részben a valamelyest javult közlekedési lehetó'ségekben, de fó'leg a pénz oldalán keresendő. Az árukínálat a már említett okoknál fogva az óriási árak ellenére is alig nőtt, ezzel szemben a kínálat számottevően hanyatlott, mert annak következtében, hogy az összes bankok pénztárkészletei lefoglaltattak és így e bankok takarékbetét és folyószámla követeléseknek nem tudnak eleget tenni, komoly pénzszűke állott elő, ami ily módon az áraknak a pénzoldalról való letörését eredményezte. Még erősebben érvényesülnek ezek a tényezők az arany áralakulásánál. A 20 koronás arany pl. december-januárban érte el árának tetőfokát, kb. 4500-4800 P-vel, ma azonban egy „Napóleon" legfeljebb 2500-2600 P-ért adható el, és ára továbbra is rohamosan csökken. Ez azt jelenti, hogy az arany árcsökkenése még az élelmiszerárak hanyatlásának mérvét is meghaladja. Ugyancsak óriási árzuhanás tapasztalható a részvénypiacon. 1944 januárjában a Magyar Általános Kőszénbánya Rt részvényei hivatalos jegyzés 1626 pengőt tett. Ez természetesen fiktív ár volt. A feketepiacon ennek a reprezentatív részvénynek a jegyzése ugyanabban az időszakban 3500 pengő körül mozgott. Ez az ár az év folyamán egész 5000 pengőig emelkedett, míg a fiktív hivatalos jegyzés változatlanul 1626 P maradt. A Kőszén részvények jelenleg 1800 pengő között cserélnek gazdát, de emellett az ár mellett a kínálat dominál a kereslettel szemben. Az uzsoraárak mellett a közellátásnak másik legfőbb hibája a piacnak csaknem teljes szervezetlensége, amit a közönség úgy igyekszik áthidalni, hogy elismert általános csereeszköz hiányában a legprimitívebb csereüzleteket bonyolítja le. De így természetesen a kereslet és kínálat rendszerint egyáltalában nem, vagy csak a legnagyobb nehézségek árán találkozik. Budapest közönségének ruházati ellátása lehető legrosszabb a magánkészletek, valamint a kereskedelem és ipar kezén levő készletek pusztulása miatt. Ezt fokozta az a körülmény is, hogy a budapesti polgár ruházati készletét élelmiszerekre cseréli be, ami azt fogja eredményezni, hogy a ruházati ellátás egyre romolni fog. Ugyancsak nagyon rossz a helyzet a közegészség terén. Sajnos, a háború és az ostrom pusztításai a kórházak nagy részét használhatatlanná tette, az orvosságkészletek tekintélyes része szintén megsemmisült. A gyógyszertárak a közönség számára még Liszt kg-ja 200,- 230,kenyér kg-ja 150,- 200,zsír kg-ja 500,- 600,margarin kg-ja 300,— 500,— hús kg-ja 200,- 300,minőségi szempontból alig játszanak szerepet burgonya kg-ja 30,— 40,— cigaretta db-ja 4,— 5,— gyufa dobozonként 5,— 10,— stb.