Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

I. A belkereskedelem helyzete a felszabadulástól a stabilizáció létrehozásáig

Budapest, 1945. február 15-16. RÉSZLETEK A KÖZELLÁTÁSÜGYI MINISZTER RÉSZÉRE A VOLT ÁRHIVATAL FŐOSZTÁLYAINAK MUNKÁJÁRÓL KÉSZÍTETT JELENTÉSBŐL a A II. Főosztály jelentése a mezőgazdasági termények árszabályozásáról a második világháború alatt í 3. A Főosztály ügykörébe tartozik a mezőgazdasági termények, termékek és élő állatok (gabona, tengeri, hüvelyes, olajos és takarmánymag, rostnövény, burgonya, szálastakarmány, szalma, hagyma, cukorrépa, cikória, sirokszakáll, fűzvessző, nemesített vetőmagvak, gyümölcs, zöldségfélék, tej és tejtermék, baromfi, tojás, méz, vágómarha, vágóborjak, vágójuh, vágóbárány, élő sertés, hús és zsír, hentesáru, vágóló, hal, állati belek és vér, gyapjú), valamint egyes mezőgazdasági, ipari termények (őrlemények, kenyér, szárított tészta és egyéb sütőipari termék, hántolt cikkek, fűszerpaprika, húskonzerv, ipari abraktakarmány) árszabályozása, továbbá a mezőgazdasági üzemi és ipari szolgáltatások (bércséplés, vámőrlés és vámdarálás, paprikaőrlés, vámhántolás, bérszántás, bérszárítás) díjának megállapítása. 4. A mezőgazdasági termények árszabályozása még a jelenlegi világháború előtt megkezdődött, amikor is a termelői terményárak védelme érdekében a kormányzat a kereskedelem felé minimális felvásárlási árak betartását rendelte el. Természetesen a háborús gazdasági tényezők áremelő hatása következtében már 1939 őszén szükségessé vált a maximális árak megállapítása. Az erre vonatkozó alaprendelet a mezőgazdaság vonalán csupán egyes fontosabb cikkek (búza, rozs, árpa, zab, tengeri, előbbieknek őrleményei, sertés, zsír, háj és szalonna, bab, borsó, lencse, burgonya, tej, vaj, korpa, takarmány, liszt, cukorszelet, melasz, olajpogácsa) árát rögzítette. Rendszerileg fenntartották a kiviteli céloknak megfelelően kiépített úgynevezett víziparitásos árrendszert, amely szerint a terményárak a nyugati határállomásoktól és a Duna és Tjsza vonalától távolodóan a tényleges fuvarköltségekkel csökkentek. Az általános mezőgazdasági árrendezés hiánya már 1940. év tavaszán maga után vonta a kisebb jelentőségű termények és termékek tőzsdei, valamint napi árának egészségtelen emelkedését, amely kedvezőtlenül hatott vissza a rögzített árakra is. Annak érdekében, hogy a termelés megkívánt mértéke és összetétele biztosíttassék, az általános árrendezés 1940. év tavaszától kezdődően folyamatosan megtörtént, amelynek során egyrészt a termelés költsége, másrészt az általános árnívó (mezőgazdasági és ipari árak, bérek, költségek, szállítás stb.) harmóniájának biztosítása volt elsősorban figyelembe véve. Az ármegállapítás egyaránt kiterjedt úgy a termelői, mint