Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

Tájékoztató a dokumentumkötet használatához

(Pl. a Gazdasági Főtanács egyes határozatai.) S végül tisztázatnak neveztük azokat a mellékleteket is, amelyek aláírás nélküliek ugyan, azonban kísérőlevéllel érkeztek a címzetthez, s a küldő aláírása a kísérőlevélen szerepel. Ilyenek rendszerint azok a minisztertanácsi előterjesztés-tervezetek, amelyeket a társtárcáknak küldtek meg véleményezésre. A kísérőlevélben szereplő adatokat (azt, hogy ki az irat küldője, saját kezű aláírást, vagy a kiadmányt hitelesítő formulát stb.) az ún. legendában adjuk meg, vagyis abban a részben, ahol az irat fajtáját és lelőhelyét is közöljük. „Kiadmányozott fogalmazvány" megjelölést használtunk azoknál az iratoknál, amelyek valamely szerv ügyvitelében mint fogalmazványok keletkeztek, és továbbításukat az arra illetékes hivatali felettesek jóváhagyták. Ez a jóváhagyás rendszerint a „ki" szócskával, keltezéssel és a kiadmányozásra jogosult személy(ek) kézjegyével történt. Ezeket az adatokat is a legendában közöljük. „Belső ügyviteli irat" kifejezést használunk abban az esetben, ha az iratot készítő hivatalnok aláírásával ellátott olyan iratról van szó, amelyet az felettesének, belső használatra készített. Ha az iraton nincs aláírás, a „fogalmazvány", vagy a „másolat" megjelölést használtuk az irat keletkezésének körülményeitől függően. Az irat fajtájának megjelölése után, rövidített formában, közöltük a lelőhelyre vonatkozó adatokat. Ezek sorrendben a következők: az az intézmény (levéltár), amely a közölt forrásanyagot őrzi, az a fond (iratcsoport), amelyhez az irat tartozik, s végül az irat levéltári azonosítására szolgáló adatok (rendszerint az évszám és az ügyiratszám, esetleg valamely levéltári tételszám). Ez után, ahol szükséges, közöljük a forrásanyag egyedi ismérveit, pl. a rajta található bélyegzőlenyomat feliratát, vagy azt, ha az iraton több aláírás van, amelyeket a szövegben nem közlünk. A közölt szöveghez, szükség szerint, kiegészítő magyarázatot fűztünk. Ez vagy az irat keletkezésének körülményeiről ad tájékoztatást vagy az ügy további menetére nyújt felvilágosítást. A szöveg egyes helyeihez fűzött magyarázatokat megszámoztuk. Ezek a jegyzetek vagy alaki jellegűek (pl. ha a szövegben értelmetlen mondatfűzés fordul elő), vagy tartalmiak, amikor a szövegben előforduló név, esemény, intézmény kapcsán némi magyarázat elősegíti az irat tartalmának jobb megértését. A dokumentumokat kiegészítő statisztikai adatokat a Függelékben helyeztük el. Mind ezek, mind az ugyancsak itt közzétett GF határozatok jegyzéke a tárgyalt időszak legfontosabb periódusának, a szocialista belkereskedelem megteremtésének éveire vonatkoznak. A kötetben levő iratokban gyakran előfordulnak rövidítések. Ezek között vannak közhasználatúak, de olyanok is, amelyek ma már kevéssé ismertek, sőt egyes esetekben egészen egyénileg alkalmazottak. Ezért szükségesnek véltük, hogy a rövidítések feloldásának olyan jegyzékét állítsuk össze, amelyben a közölt szövegekben előforduló összes rövidítést felvesszük. A rövidítések jegyzékében szerepelnek a szerkesztő által használt szakmai rövidítések is.