Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

Bruttó bevétel: 521 000 Ft Az áru beszerzési értéke: 344 000 Ft Bruttó haszon: 177 000 Ft Rezsiköltség: 162 300 Ft Közteher: 58 700 Ft 221 000 Ft A hiány: 44 000 Ft. A fenti 3 hónapban bérleti díjakból befolyt 56 600 Ft. A hiányról a fenti összeállítás sem ad azért teljesen hű képet, mert a Sternberg cégnek véletlenül április folyamán egy nagyobb közszállítása volt, és így emelkedett a forgalma. Annak okát, hogy az NV - ha a bérleti díjakat nem vesszük figyelembe veszteséggel dolgozik, véleményünk szerint két fő oka van: 1. A cca. 500 db zongora komoly vagyont jelent, de a mai viszonyok között egyenlőre nem mobilizálható. 2. Szortírozott apró hangszerekkel a vállalat nem rendelkezik. Ha apró hangszerekre van szüksége, még közszállításoknál is, úgy kénytelen a Kisipari Munkaközösséghez fordulni, amely osztott haszonnal átadja az NV-nek szükséges mennyiséget. Itt jegyezzük meg, hogy ezek a kisebb hangszerek és alkatrészek jórészt importáruk. Ez az osztott haszon csak bruttó 20 %-át teszi ki a hangszerkereskedelemben szokásos bruttó 40-45 %-os haszon helyett. Az NV tehát erős deficittel küzd, és hogy a deficitet csökkentse, a Musica üzletet, ahol a legnagyobb hiány mutatkozott, már megszüntette és az egész áruraktárát átvitte a Lyra üzlethelyiségébe. Itt jegyezzük meg, hogy a Lyra házbére is túl magas, mert az havi 6000 Ft-ot tesz ki. A vállalatvezető tárgyalásokat folytatott, hogy zongorákat az OKÁ-n keresztül 18-24 havi részletre adhasson, de ez tárgytalanná vált, mivel a rendelkezések értelmében OKÁ-n keresztül az eladásba a hangszer nem lett felvéve. A vállalat vagyoni helyzetét, forgalmát és jövőbeni rentabilitását és az üzleti lehetőségeit tüzetesen megvizsgáltuk és arra a végső megállapodásra jutottunk, hogy ez így önmagában helyét megállni nem tudja. Javasoljuk ezért, hogy az egész komplexumot a VILLÉRT-hez csatolják. A VILLÉRT-hez hozzácsatolták a rádió, a gramafon és hanglemez eladását, mert rendelkezik megfelelő vidéki eladási szervvel is. Ahol eladási szerv nincs, ott bizományi települ a vidéki kiskereskedőket kapcsolta be. Indokolt volna tehát, hogy a hangszerrészleg is odakapcsoltassék. Buk Imre vezérigazgató Tisztázat. - UMKL Belker. Min. II. Főo. 1949-51 909. i Az ügyiratban kimutatások vannak a Központhoz tartozó nagykereskedelmi vállalatokról, a következő bontásban: 1. Cégadatok. 2. Személyzeti adatok (létszám, fizetés, javadalmazás stb.). 3. Árubeszerzés. 4. Árueladás. 5. Pénzügyek. 1 Az 1949 augusztusában Magyarországon tartott Világifjúsági Találkozóról van szó. 1 így. 3 Olyan magáncégről van szó, amelyhez a belkereskedelmi miniszter vállalatvezetőt rendelt ki