Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

A minisztériumtól kapott utasítás értelmében közöltük a Bőr NV-vel, hogy a jövőben a kisiparosság utalványait a kiskereskedelem fogja beváltani. Ezt június hóra keresztülvinni már nem tudtuk, mert az utalványok szétosztását eddig a Kisiparosok Országos Szabadszervezete végezte, és átmenet nélkül az Iparügyi Minisztérium XVIII. Kisipari Főosztálya vette volna át anélkül, hogy fel lett volna rá készülve. A közügy érdekében a Bőrnagykereskedelmi NV még vállalta az anyaghányad szétosztását a kisiparosság felé júniusban. Ezek szerint a jövőben a Bőrnagykereskedelmi NV a) kiskereskedelmet szabadáruban, b) kiskereskedelmet kisiparos típuscipő anyagban, c) az OKISZ kötelékébe tartozó szövetkezeteket d) típuscipőt gyártó középüzemeket e) Népbolt fiókokat fog kiszolgálni (lásd 5. pont). Eddig elvégzettek: 1. Megszüntettük az OKISZ részlegnél a kisiparosság felé történő cipészkellék kicsinybeni árusítását, mert 5 % ún. kezelési költség a rezsit sem fedezte. 2. Megállapodtunk az OKISZ vezetőkkel, hogy a cipészkelléket szövetkezetek részére a Bőrnagykereskedelmi NV cipészkellék nagykereskedés részlegében fogják vásárolni, de már nem az eddigi 5 %-os kezelési költség felszámítása, hanem 12-13 %-os nagybani haszonkulcs mellett. 3. Amikor a Bőrnagykereskedelmi NV átvette az OKISZ ügyeit, egyben átvette árait is. Az OKISZ 20 %, a Bőr NV 22 % termelői forgalmi adót fizet. Május 9-én átalakítottuk az árakat, hogy a 22 %-ot mint teljesen jogosat, áthárítsuk. 4. A Vegyes Kereskedelmi Központ részt vett azon a tárgyaláson, ahol az áruraktárban a Bőripari Igazgatóság közbejöttével megvizsgáltuk azokat az árutételeket, amelyek divatjamúlt, elrontott vagy állottak, egyszóval csökkent értékűek voltak. A Bőrigazgatóság az ipar, a Bőrnagykereskedelmi NV a kereskedelem álláspontját képviselte. A Kereskedelmi Központ a realitást és azt az álláspontot tartotta szükségesnek, hogy az elfekvő áruk a közre minél kevesebb veszteséggel legyenek megmozdíthatok és minél előbb kerüljenek a fogyasztóhoz. Sikerült is a szintézist megteremteni, mégpedig olyképpen, hogy mintegy 600 000 Ft értékű bőrféleséget hozunk mozgásba. Kb. 30 000-35 000 Ft reális engedményt tett az ipar, amelyet részben a termelő gyárak, részben az árkiegyenlítő importfelár visel. Ezzel egyidejűleg szakszerű utasítást adtunk arra nézve, hogy a többi elfekvő áru is hogyan kerüljön mozgásba. Ehhez tudni szükséges, hogy az intézkedés időpontjában a volument 100 %-nak véve a) gyorsan forgó b) lassan " (zárolt) c) elfekve " áru 40% kb. 3 millió, " 20% " 2 millió, " 40% " 3 millió.