Szinkovich Márta: Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 4. Budapest. 1981)

III. A belkereskedelem szocialista átszervezésének első szakasza: a nagykereskedelem államosítása

Dr. Szerényi: A szállítási szerződések döntőbizottságának feladatköre bizonyos közgazdasági természetű vitás kérdések eldöntése, amelyek az 1560/1949. Korm. számú rendelet alapján kötendő szállítási szerződések előkészítő munkálatai során merülnek fel. A szállítási szerződések döntőbizottságának elnöke a GF titkárság közszállítási osztályának vezetője vagy helyettese. Képviselve vannak még a bizottságban az érdekelt tárcák, a Nemzeti Bank és az Országos Tervhivatal. A döntőbizottság határozatai az érdekelt felekre nézve kötelezőek, és a bizottság határozatától el nem térhetnek. Az egyeztető bizottságok bírói feladatkört betöltő szervek, amelyek az állami és állami érdekeltségű vállalatok között felmerülő jogvitákat (ezek. keretében a kötbéres szerződésekkel kapcsolatos utólagos jogvitákat) vannak hivatva eldönteni. Minden tárca mellett működik egyeztető bizottság, amely egy elnökből és két szavazó bíróból áll. Az egyes tárcák mellett működő egyeztető bizottságok a tárcák főfelügyelete alatt működő vállalatok egymás közti jogvitáit bírálják el. A GF Titkárságon szervezett egyeztető bizottság viszont két különböző tárca főfelügyelete alatt működő vállalat közt felmerülő jogviták eldöntésére illetékes. Magányosok is alávethetik magukat valamely egyeztető bizottság illetékességének, amely ennek a Pp. VII. része alapján, mint választott bíróság működik. Tehát az egyeztető bizottságok előtti eljárás költségmentes, az eljárás elsőfokú, tehát feljebbvitelnek helye nincs, és jóval gyorsabb, mint a rendes bírói eljárás, viszont a szakszerűség és az igazságosság követelményei ugyanolyan mértékben érvényesülnek, mint a rendes bíróságok előtt. Dr. Hardi: Lehetőleg el kell érni a vállalatoknál, hogy 8 napon belül jelentsék, hogy miért nem kötötték meg a szerződéseket. Kisebb kérdésekben ne kössenek a vállalatok kötbéres szerződést. Ma folytattunk az iparral tárgyalásokat az árvonalon való megegyezés kérdésében. Az ipar elvben elismerte az első GF-határozatnak az érvényességét. Tehát meg kell állapodni az iparral szakmák és cikkek szerint, hogy mennyit takarítanak meg azáltal, hogy a kereskedelmi tevékenységet átvettük, és mennyivel emelhetjük mi a haszonkulcsunkat. Mi ki fogunk jelölni egy felelőst a főosztályon és az ipar is ki fog jelölni. Ha ezek a megállapodások megvannak, akkor életbe lép a GF másik határozata, hogy engedmények továbbra nem adhatók. A következő negyedévi szállításokról is szó volt. Fontos, hogy olyan szerződések köttessenek, amelyeket mi is le tudunk bonyolítani. A Metalloglobus-ügy elintézés alatt van. A kereskedelmi központok a megalakulás útján vannak. A Textilkereskedelmi Központ megalakult. Minden egyes ügyet a központon keresztül kell kitárgyalnunk. A központokkal éppen úgy vegyék fel a referensek a kapcsolatot, mint a kereskedelmi vállalatokkal. De ne tévesszék szem elől, hogy a központot vezérigazgató vezeti. Legyen tisztában minden szakreferens a saját központjának a megalakulásával. Fontos, hogy a minisztertanácsi előterjesztések meglegyenek és a pénzügyi terv jóváhagyassák. A szakreferens felelős, hogy minden meglegyen. Most tulajdonképpen a vegyiközpont kivételével minden központ vezetője ki van jelölve. Most a központok megalakulásával kapcsolatban a vállalatok apró ügyeit azonnal a központokhoz kell utalni.